Bugacon a madárinfluenza gyanúja miatt több ezer baromfi kényszervágását rendelte el a hatóság. A bugaci telep tulajdonosa sem tudja, hogyan tovább. „Nem tudjuk még azt sem, hogy mi lesz az eredmény, vagy mi lesz a folyamat. Idő, mire minden kiderül” – nyilatkozta.
Hetven kilométerrel távolabb, az egyik kelebiai telepről is csaknem 10 ezer libát vittek el és vágtak le. A szomszédban egy fiatal család lakik, 150 baromfit tenyésztett. Bár az asszony szerint az állatoknak semmi bajuk nem volt, le kellett vágni őket.
– Pánik van?– Van, rendesen.– Komolyan?– Igen, persze! Százötven csirkénket viszik el, nekünk az sok.
Legutóbb 2006-ban volt világméretű madárinfluenza. Akkor az emberre is veszélyes H1N1 törzset mutatták ki a szakemberek. A mostani ennek a mutánsa, a H5N8.
„Nem jelent veszélyt az emberre, eddig sehol nem okozott megbetegedést. Éppen ezért az élelmiszerek sem jelentenek veszélyt, nincs élelmiszerbiztonsági kockázata ennek a járványnak” – hívta fel a figyelmet az országos főállatorvos. Bognár Lajos szerint egyértelmű, hogy a most vonuló vándormadarak terjesztik a betegséget: a vírussal fertőzött ürülékük bekerül a telepekre, és megfertőzik a baromfikat. „Az általános járványügyi intézkedéseket kell fokozottan betartani, tehát a takarítás, fertőtlenítés, az idegen személyeknek, idegen tárgyaknak, járműveknek a teleptől való távoltartása nagyon fontos. Ezen túlmenően van két új szabály, amelyet be kell tartani az egész országra kiterjesztve: a takarmányozást, az itatást a baromfiknál úgy kell megoldani, hogy fedett helyen legyen” – így a főállatorvos.
2006-ban is felmerült, hogy a madárinfluenza miatt ki kellene irtani a vadmadárállományt – mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kommunikációs munkatársa. Orbán Zoltán szerint azonban nem minden rossznak a vadmadarak az okozói. Az emberi hanyagság is éppúgy oka lehet a járvány terjedésének.
„Mondjuk egy ügyes vállalkozó szerez Délkelet-Ázsiából nagyon olcsón tyúkketrecet, amelyek nincsenek megfelelően fertőtlenítve. Ha Magyarországra vagy bárhová a világra elviszik, és nem fertőtlenítik le tízszeres biztosítással, akkor az ugyanúgy vírushordozó. Vagy mondjuk szintén nagyon olcsón sikerül venni baromfi tápot – megint valahonnan Délkelet-Ázsiából – a szürke zónából. Ott nem foglalkoztak azzal, hogy hogyan fertőtlenítik, hogyan tárolják a takarmányt, akkor azzal is be lehet hozni a fertőzést” – hangsúlyozta a szóvivő.
Ha van is, az emberi mulasztást, hanyagságot most még nehéz kimutatni.
Szakemberek szerint még nincs vége a járványnak, és azt is nehéz megbecsülni, hogy még meddig tart, mindenesetre az ENSZ élelmezésügyi szervezete szerint a fertőzésveszély még 2017 tavaszáig fennáll az Európai Unió területén. Magyarországon eddig mintegy 100 ezer kacsa, liba, pulyka, csirke kényszervágását kellett elrendelni. A vírus Ausztriában és Németországban is megjelent már.
