Tollat fosztottak a Szentendrei Skanzenban a Márton-napi hétvégén. A néphagyomány szerint a tél beálltával összegyűltek a lányos házban az asszonyok, hogy elkészítsék tavaszra a hozományt.
„Nem egy szapora munka ez. Ezt, egy ilyen szép tollat, ami előttünk van, meg kell fölül fogni és a két oldalról le kell szedni a pihét, amikor leszedtük a pihét, azt egy olyan helyre gyűjtjük, ahol csak a pihék vannak, ide beletesszük a szakajtóba, de megmaradt a fosztyinkája, de soha semmit a régi ember nem dobott ki, hanem beletette egy huzatba, egy anginba, amiből később díszpárnát készített” – mondta el Szigeti Ildikó óvónő.
Amíg odakint a libákkal ismerkedhettek a gyerekek, addig a konyhában sütőbe került az ünnepi ebéd. A mondás úgy tartja: aki ilyenkor nem eszik libát, az egész évben éhezni fog.
„A halászi falut modellezzük mi most itt, ebben a szigetközi házban, Halászinak a templomának a védőszentje Szent Márton, és nagy kultusza van Mártonnak. Az otthoniak ilyenkor tényleg ünneplik a búcsút, az asztalra ilyenkor mindenképp libának oda kell kerülnie, de a sütőtök is természetesen fontos, és egy kis sültet még tesznek mellé, mondjuk kolbászt, illetve persze süteményeket, kalácsokat készítenek ilyenkor” – mondta el a Lajta Néptáncegyüttes művészeti vezetője, Palenik József.
Siófokon különleges pálinkákat kóstolhattak a vendégek a libasült mellé. Állítólag legjobb, ha szobahőmérsékleten isszák, de az sem mindegy, milyen pohárból.
„Megtalálható rajta egy ilyen szélesebb rész, ami azért fontos, hogy az illóolajok itt legnagyobb felületen át párologva induljanak felfelé, utána egy ilyen szűkebb rész található a poháron, itt összpontosulnak, koncentrálódnak ezek az illatok, és így szabadulnak fel legjobban fogyasztás közben” – mondta Rapport Miklós, a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. munkatársa.
A Márton-nap egyúttal az újbor ünnepe is.
