Az Európai Unió védelmi miniszterei Brüsszelben úgy döntöttek, hogy hat év után újra növelik az Európai Védelmi Ügynökség költségvetését.
„Mindig jó számunkra, ha folytatjuk az egyeztetést Oroszországgal. Érthető, hogy a következő amerikai elnök a párbeszédet keresi Oroszországgal. Számunkra is fontos, hogy Oroszországgal együtt oldjuk meg a problémáinkat, mint az Iszlám Állam elleni harc. De az is, hogy ne adjuk fel alapelveinket, és ne sérüljön a nemzetközi jog” – mondta Ursula Von Der Leyen német védelmi miniszter.
Az értekezleten részt vett a NATO főtitkára, aki Moszkvába és Washingtonba is üzent.
„Először is szerintem nagyon normális, hogy Donald Trump megválasztott elnök a világ vezetőivel beszélt, közte természetesen Oroszország elnökével. Azt az üzenetet küldjük, hogy párbeszédet szeretnénk Oroszországgal. Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az is marad. Különösen, amikor nagy a feszültség, és sok különböző biztonsági kihívás előtt állunk, fontos, hogy párbeszédet folytassunk, nyitva legyenek a politikai párbeszéd csatornái. Ez a NATO üzenete, és nincs ellentmondás a védelmi kapacitásainak bővítése és a politikai párbeszéd között” – mondta el Jens Stoltenberg.
A védelmi szövetség és Oroszország viszonya azután romlott meg, hogy Vlagyimir Putyin 2014-ben elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától.
„Fontosnak tartjuk minden állam területi integritását és szuverenitását, beleértve Ukrajnáét is. Ezért soha nem fogadjuk el Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértését. Ezért válaszoltunk úgy, ahogy tettük az Ukrajna elleni orosz agresszióra” – tette hozzá a főtitkár.
Jövőre a tervek szerint a NATO a kanadai, amerikai, német és a brit haderő vezetésével zászlóaljakat telepít a balti államokba és Lengyelországba. Közben a moszkvai vezetés változatlanul fokozza katonai jelenlétét a Krímben.
