Szelektív kukák a Máltai Szeretetszolgálat játszóterén: a használt gumiabroncsokból készült hulladékgyűjtőkkel éppen egy környezetbarát kezdeményezéshez csatlakozott a segélyszervezet. A civiltörvény módosítása őket is érintheti, igaz ebben a szervezet egyik vezetője egyelőre bizonytalan.
„Ez egy olyan friss téma még, hogy ezzel mi ilyen szinten nem foglalkoztunk, a mi működésünknek az alapját elsősorban nem ilyen külföldi támogatások képezik. Mi összességében olyan tevékenységet végünk, ami állami feladat, ezért összességében minket ez kevésbé érint, és ténylegesen nem foglalkoztunk ezzel a témával bővebben” – mondta Molnár Tamás regionális ügyvezető.
A kormánypártban egyelőre vita van segélyszervezetek mentességével kapcsolatban. A frakcióvezető-helyettes hajlik arra, hogy nekik ne legyen kötelező bejelenteniük, hogy mikor, kitől, mekkora összeget kaptak.
– Kérem, nevezze meg azokat a szervezeteket, akiktől még várnának ilyet, tehát akik elmulasztották ezt…– Nem elmulasztásról van szó. Arról az elvről van szó, hogy az átláthatóság és a külföldi támogatások nyilvánossága az biztosítandó. Ráadásul itt nem csupán arról van szó, hogy ki és mekkora támogatást kap, hanem hogy ki az a külföldi támogató. Ez sincs a beszámolókban minden egyes esetben feltüntetve, de én senkit nem akarok semmivel sem megvádolni, mert eddig ilyen jogszabályi kötelezettség nem volt” – válaszolta Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes.
A miniszterelnök-helyettes már bátrabb volt a felsorolást illetően: „Én nem értem, hogy ezeknek a szervezeteknek, mint a Helsinki Bizottság, Transparency International, miért probléma ez…”
Semjén Zsolt nem egyszerűen az átláthatóságról beszél. A KDNP-s politikus nemzetközi ügynökhálózatokat felderítő intézkedésként tekint a civil törvény módosítására.
„Arról van szó, hogy a népnek joga van tudni, hogy az ngo-kat ki finanszírozza. Az, hogy van néhány ember, akiknek ez esetleg kellemetlen, és nem tetszik, az az ő problémájuk. Inkább meg kell, hogy erősítsen minket józan ész alapján az, hogyha ilyen erőket tudnak mozgósítani, ilyen hálózataik vannak, és az ügynökrendszerükön keresztül ilyen demonstrációt szerveznek, és egyébként nemzetközi erőket is mozgatnak, pont ez hívja fel arra a veszélyre a figyelmet, hogy akkor Magyarország érdekével ellentétesen is képesek bizonyos aktivitást kifejteni. Következésképpen, annál inkább joga van tudni a magyar népnek, hogy kik ezek, és ki fizeti őket” – fogalmazott a Hír TV-nek a miniszterelnök-helyettes.
A Gyurcsány-párt szerint a törvény ellenkezik az Európai Unió elveivel. „Úgy is mondhatnám, hogy a Bye-bye Szása helyett viszlát Európa dalt nem szeretne a DK alkotni, nem szeretnénk ilyen országban élni. Európában ugyanis sehol nincs olyan törvény, amely ilyen regisztrációra kényszeríti a civil szervezeteket” – jelentette ki Sebián-Petrovszki László pártigazgató.
A civiltörvény leghamarabb egy hónap múlva kerülhet a parlament elé.
