

A hónap második felében már talán saját vizüket ihatják Újkígyós és Medgyesegyháza lakói. A két dél-békési kisvárosban nem sikerült első nekifutásra javítani az ivóvíz minőségén – a hibát mostanra elvileg kijavították, a szolgáltató a laboreredményekre vár. A térség országgyűlési képviselője egyébként Simonka György. A fideszes politikus egy olyan cégben tulajdonos, amelynek gazdálkodása miatt költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
Egy-két éve fejezték be az ivóvízminőség-javító programot Újkígyóson. A dél-békési kisvárosban, ahogy a térség számos településén, túl sok az arzén a vezetékes vízben. Az ötezer lelkes településen új kutakat fúrtak, korszerűsítették a csőhálózatot és a víztisztító technológiát.
„Mikor felújították a vízművet, akkor ez egy kicsit más színűbb volt. Gyönyörű szép sárga, olajfoltok úszkáltak a tetején” – idézte fel Katona László.
A minőségjavító programot jórészt uniós pénzből finanszírozták. A vezetékes víz nem lett jobb tőle – mondják a helyiek.
„Több kartonnal hordtuk az ásványvizet, mivel főzésre és ivásra alkalmatlannak találtuk a vizet, sokszor még fürdésre is gondolkodóba ejtett, hogy belemenjünk a vízbe, vagy ne menjünk bele” – folytatta Katona László.
Újkígyóson nem azt a vizet isszák, amelynek a tisztítására százmilliókat áldoztak. A hálózatba máshol kitermelt víz kerül.
„Ez a víz, amit vásárolni kénytelen a társaság, ez jelentős többletköltségbe kerül, amit majd valamilyen módon, vagy a társulásnak, vagy a városnak, vagy az álláspontom szerint hibásan teljesítő kivitelezőnek meg kell térítenie” – közölte a Dél-Békési Ivóvízminőség-javító Társulás elnöke, Nagy Béla György.
A csapból heteken belül helyi víz folyhat.
„A hiba forrását megtalálták, a hibát elhárították. Ezen a héten megtörténtek az utolsó fertőtlenítések, valamint a mintavételezés is, hétfőre várjuk azokat a laboratóriumi eredményeket, amelyek a sikerességét igazolják. Ezután még megerősítő mintázásokra lesz szükség, várhatóan a hónap második felében viszont már teljes kapacitással tudjuk üzemeltetni a technológiát” – mondta a Gyulai Közüzemi Kft. főmérnöke, Virányi István.
Az újkígyósinál lényegesen zsírosabb falat volt a dél-alföldi ivóvízminőség-javító program, amely jórészt szintén Békés megyei településeket érintett. A több tízmilliárdos beruházást kormánykedvenc építőipari cégek nyerték. A munkával nem mindenki volt elégedett – mondja Szarvas városának egyik ellenzéki önkormányzati képviselője.
„A kivitelezésnek a milyensége, rengeteg lakossági panasz volt, felbontották a bejárókat, nem építették vissza. Személyesen tudom, az enyémet sem építették vissza, ahol lakom, de az egyik szomszédét se. Utána meg már, mikor mindenki megcsinálta, akkor próbáltak valamit javítani rajta. Én úgy tudom, hogy rengeteg lakossági panasz volt. Elhúzódott, nem igazán reagáltak rá, nagyon nehezen lehetett az önkormányzatnak érdeket érvényesíteni velük szemben” – nyilatkozta a jobbikos Gajdos Attila.
A dél-alföldi vízszolgáltató szerint az új rendszer megfelelően működik.
„Mindenhol szinte ugyanazok a technológiák épültek itt, ahol arzénmentesítés van, túl sok technológia nem létezik erre. Ezek általában hasonló technológiák. Sőt, vannak olyan levédett technológiák, olyan beszállítók, akik különböző helyekről ugyanazokat a technológiákat telepítik. Itt nem is a technológiai függvénye inkább a dolog, hanem nagyon függ a nyers víztől is, és függ ez a kivitelezési fegyelemtől” – mondta Szeverényi György, az Alföldvíz Zrt. műszaki igazgatója.
Ha a vezetékhálózatokat összekötnék, a Romániához tartozó Aradról olyan ivóvizet lehetne importálni Békés megyébe, amely tisztítás nélkül is fogyasztható.