Nem tartja fontosnak Puskás, hogy menekülteket fogadtunk be titokban
A menekültügy és a műemlékvédelem hasonlóságáról értekezett a Fidesz szóvivője a Hír TV kérdésére – zárójelbe téve az évek óta tartó migránsozó kormánypropagandát. Puskás Imre szerint hétköznapi, szóra sem érdemes kérdés, hogy Magyarország az elmúlt években több ezer menekültet fogadott be.
Egymást érték az elmúlt években a bevándorlásellenes politikai hirdetések, amelyeket társadalmi célú reklámnak álcázva közölt a kormánypárti sajtó. A kisfilmek, óriásplakátok összemosták a vallási vagy politikai okból üldözött menekülteket – köztük a közel-keleti keresztényeket – és a gazdasági bevándorlókat. De néhány hete a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára elszólta magát egy külföldi interjúban.
„A szám, amit elmondhatok: 1294 menekültet kellett befogadnunk az országba. De nem álltunk ki a nyilvánosság elé, hogy ők menekültek, mert különböző okok miatt menekültek" – kotyogta ki Altusz Kristóf, hogy a hangos migránsozás és sorosozás közepette az Orbán-kormány szép csendben ezres nagyságrendben fogadott be menekülteket.
A kabinet akkor sem állt a nyilvánosság elé, amikor tavaly szeptemberben lincshangulat alakult ki a Tolna megyei Őcsényben. Egyetlen fideszes politikus sem mondta el a helyieknek, hogy nem migránsok, hanem a magyar hatóságok által oltalmazottként elismert menekültek érkeznének üdülni a községbe.
A Fidesz szóvivője szerint a menekültek befogadása nem olyan súlyú ügy, amelyről tájékoztatni kellett volna a magyar embereket.
– Miért nem álltak ki a nyilvánosság elé, hogy Magyarország 2017-ben teljesen jogosan, a genfi egyezménynek és egyéb nemzetközi szerződéseknek megfelelően befogadott 1291 főt menekült-, illetve oltalmazottstátusban?– Abban sem állunk ki feltétlenül a nyilvánosság elé, hogy egy hónapban hány személyi igazolványt állítanak ki a kormányhivatalok, vagy hogy éppen melyik műemléket vagy örökségvédelmi vonatkozású épületet változtattak műemlék védelem alá. Számos információ van, úgy gondolom; zajlik az élet, a hivatalok végzik a munkájukat, és ezeknek a tevékenységéről valóban nem szoktunk naponta vagy akár havonta sajtótájékoztatót tartani.
A Magyar Nemzet közben kiderítette, hogy az Európai Unió migrációs alapjából menekülteknek bérelnek lakásokat Budapesten a kormány közreműködésével.
„Aki megérkezik a határainkra, és valódi szükséget szenved, annak ételt, italt és rövid időre fedelet a feje fölé lehet biztosítani. Amiről vitatkozni kellene, hogy ezt milyen formában és hogy tesszük meg. Érdemes-e úgy megtenni, mint Orbán Viktor és bandája, hogy lakhatási programot és pályázati rendszert dolgoz ki mindemellé, valamint a leírt dokumentumokban szereplő adatok szerint még azt is segítik, hogy az érintett kiköltözzön a táborból, és albérletet keressen, valamint különböző szociális támogatásokat folyósítanak nekik" – nyilatkozta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke.
Az ellenzéki politikus azokra a pályázatokra utalt, amelyeken a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület az elmúlt években százötvenmillió forintot nyert el az uniós migrációs alapból a menekültek beilleszkedését támogató programjára. A civil szervezet igazgatója azt mondta, hogy rendszeresen egyeztetnek a bevándorlás ügyében illetékes állami szervekkel.
„Az ebbe bevont szervezetekben az a közös nevező, hogy szakmai szolgáltatók. Lehetnek civil szervezetek, a Menedék Egyesület is az, lehetnek egyházi szervezetek, a református egyház is működtet menekültügyi programokat, és lehetnek állami, önkormányzati szervezetek is, tehát mondjuk a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a rendőrség vagy éppen a fővárosi önkormányzat. Csak hangsúlyozni akarom, hogy ez nagyon vegyes dolog, (…) itt az államigazgatásról, a közigazgatásról beszélünk, amely jellegénél fogva, hála Istennek, egyelőre nem átpolitizált" – mondta a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója, Kováts András.
- A migránshátterű civil szervezetek megalakításának ösztönzése, kapacitásaik fejlesztése és közöttük együttműködési fórum megteremtése;
- a migránsok beilleszkedését segítő önkéntesek munkájának támogatása;
- a magyar lakosság befogadó szemléletét ösztönző programok, felvilágosító kampányok szervezése, a kulturális sokszínűséghez való igazodás képességének elősegítése
– ezek a pontok nem az állítólagos Soros-tervből származnak, hanem egy 2013-as kormányzati tervdokumentumból. Az angol nyelvű irat Magyarország migrációs stratégiáját taglalja 2020-ig terjedően.
