Sárga, habos, zavaros és büdös: így jellemezhető Makó környékén az ivóvíz Hódi János szerint, aki a vízműnél dolgozott korábban. Nem érti, hogy a közel négymilliárd forintos vízminőség-javító program után miért kell ma is ásványvízre költeniük a helyieknek.
„Körülbelül két évvel a beruházás átadása után jelentősen romlott a víz minősége. Olyan arányban, hogy időnként szabályosan büdös, habzik a víz, ihatatlan. Kénytelenek vagyunk ásványvizet fogyasztani" – mondta Hódi János.
A vezetékes víz Csanádpalotán is ihatatlan. Aki megengedheti magának, ásványvizet iszik a háromezer lelkes kisvárosban is, a kevésbé tehetősek konténerből vihetnek vizet, de az túlságosan klóros.
„Nagyon büdös, ragad. Sajnos ez a hálózati rendszer nagyon rossz. Arról volt szó – ígéretet kaptunk –, hogy javulás lesz. Erre kaptunk egy ilyen bodonkát. Érezni lehet, hogy milyen hipós szaga van, ihatatlan ez is" – mondta Molnár Attiláné.
Egy másik családpalotai lakó úgy látja, hogy a helyiek már lemondtak a jó minőségű vízről.
„Rezignáltak lettek már a palotaiak, beletörődtek szerintem. A különböző fórumokon jelezték, és nem történt semmi. A milliárdos összegek egyszerűen eltűntek a levegőben, vagyis a vízben" – fogalmazott Rácz Attila.
A térség országgyűlési képviselője Lázár János kancelláriaminiszter, aki azt ígérte, decemberig megoldódik a probléma.
– December 31-éig a probléma meg fog oldódni, és a kivitelező, illetve a beruházó magyar állam közösen fogja segíteni a településeket. Az ottani mintegy tucatnyi településnek körülbelül felén már átadták az ivóvízhálózatot, ott az ivóvízhálózat teljesen egészséges és iható vizet tud produkálni. Folyamatosan megy minden településen az ivóvízhálózatnak a rekonstrukciója.– Felelős lesz?– Természetesen, mindig van felelős.
Lázár János az egyik helyi rádiónak korábban azt mondta: bűn az ott élőkkel szemben, ami ivóvízminőség-javítás címén ment. Az uniós program a második Orbán-kormány idején indult, amikor Makó városának még szocialista polgármestere volt.
