
170 milliárd forint jut árvízvédelemre
Mintegy 170 milliárd forint jut árvízvédelemre a következő uniós ciklusban – jelentette be az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Duna tavalyi tetőzésének évfordulóján. Láng István a legfontosabb intézkedések egyikének a nagyvízi mederkezelési jogszabály létrejöttét tartja, amelynek alapján folyamatosan ellenőrzik a medrek állapotát, de az eddig mértékadó árvízszinteket is újra kell számolni.
Egy éve a fővárosban 891 centiméteren tetőzött a Duna, Visegrádon a Duna menti sétány is víz alatt volt, a dunakanyari várost jövő nyárra már magasított gát védi a folyótól. A gátrendszer 1,3 milliárd forintos részben uniós forrásból építik majd meg.
Tavaly az árvíz Európa-szerte pusztított, a magyarországi szakasz jelentős részét azonban sikerült megvédeni. Most 500 centivel alacsonyabb a folyó szintje. Nemcsak a klímaváltozás, hanem a medrek rossz állapota is felelős a 2013-as történelmi árvízért az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint. „Meg lehet állapítani, hogy az úgynevezett nagyvízi medrek – azok a medrek, amelyen az árvizet le kell vezetni – állapota oly mértékben romlott le, hogy ez okozza az árvízszintek emelkedését. Az elmúlt év legnagyobb eredménye, hogy megszületett a nagyvízi mederkezelési jogszabály, amely nyomán rendszeresen ellenőrzik a medreket. Folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy ezeken a víz le tudjon folyni. Ennek az az eredménye, hogy 67 nagyvízi mederkezelési terv fog elkészülni” – fogalmazott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
A jövőben magasabb árvizekre kell számítani, így az eddig érvényes mértékadó árvízszinteket is újraszámolják. Van olyan szakasz, ahol az érték egy méterrel haladta meg a korábbit. Árvízi védekezésre a következő uniós ciklusban mintegy 170 milliárd forint jut majd.













