
Már ősszel munkába állhatnak a kancellárok
Már ősszel munkába állhatnak a felsőoktatási intézmények gazdasági vezetését irányító kancellárok. Az erről szóló törvénymódosítást még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament. A Magyar Rektori Konferencia szerint a zavartalan működés érdekében a szeptemberi tanévnyitóig tisztázni kell a kancellárok és a rektorok feladatkörét.
Az emberi erőforrások minisztere hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek a felsőoktatási törvény módosítását. A tervezet szerint az egyetemek és főiskolák gazdasági vezetését a jövőben a kormány által kinevezett kancellárok fogják irányítani, a rektorok pedig csak a tudományos területért felelnek majd.
– Biztosítanunk kell, hogy az a több tízmilliárdos költségvetés, meg az a több ezer dolgozó, amellyel ezek az intézmények működnek, valóban egy hatékony, valóban szakmai gazdálkodásban tudjon működni. Ezt a munkát a kiválasztott és felkészült, a miniszterelnök által kinevezett kancellárok fogják elvégezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A törvényjavaslatot még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament. Így a kancellárok már ősztől hivatalba léphetnek.
A köztársasági elnök szerdán délután 9 egyetem rektorának adta át a következő 4-5 évre szóló megbízását. A Magyar Rektori Konferencia már tavaly szeptemberben elfogadta a kancellári rendszert. „Mi szükségesnek tartjuk a szabályozás továbbfejlesztését abba az irányba, amely tisztázza és világossá teszi a rektor pozícióját, és ezzel kapcsolatban természetesen az összes többi igazgatási szervezeti vezető pozícióját a kancellárhoz képest” – tette hozzá Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
A Pécsi Tudományegyetem rektora szerint arra kell törekedni, hogy a vezetés kettéválasztása ne okozzon működési zavart. „Valószínűleg nekem például nagy segítség lesz, ha egy hivatalt irányítani tudó, gazdasági kérdéseket átlátó, jó menedzserszemmel rendelkező ember segíti a munkámat. Egyet nem szabad eltéveszteni, hogy mi a célja a felsőoktatási intézménynek, sem nekem, sem másnak, például a kancellárnak" – magyarázta Bódis József.
A rektorok azt egyelőre nem tudják, hogy a kancellárok kiválasztásába ők is beleszólhatnak-e majd.
– Ha valaki azt gondolja, hogy úgy kell az intézményeket most rendbe rakni, hogy oda küldünk komisszárokat, akik majd móresre tanítják az intézményeket, akkor most mondom, hogy nem fog működni a rendszer, mert én erre azt szoktam mondani, hogy a Szegedi Tudományegyetem nemcsak hogy egy 70 milliárdos nagyvállalkozás, de ráadásul olyan komplex, hogy nekünk van anyatejgyűjtő állomástól a csillagvizsgálóig mindenünk, és nem lehet azt mondani, hogy valamelyiket bezárjuk, mert nem elég jövedelmező – jelentette ki a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor.
A Magyar Rektori Konferencia azt javasolja, hogy fél év működés után vizsgálják felül az új rendszert, és a tapasztalatok alapján hozzák meg a szükséges módosításokat.













