Hiába emelkedett több mint kétszeresére Magyarországon a mézfogyasztás, mégis az össztermék 80%-át exportálni kell. A legtöbbször külföldről behozott gyengébb minőségű mézek, vagy mézpótlók szorítják ki a hazai, egészséges termékeket a piacról.
„Ha még plusz 1 kg-ot fogyasztanánk, akkor az a 20 ezer tonna gyakorlatilag a megtermelt mézünk itthon tartását jelentené. Számos olyan problémát meg tudnánk oldani amely a hamisítással, az import mézek javító hatásával betöltött szerepét tudnák kiváltani a magyar méz. Mert ha mi magyarok tudnánk megtermelt mézünket üvegbe tenni, akkor minden garanciát is tudnánk vállalni arra, hogy a fogyasztók valóban értékes tartalmú, minőségi mézet tudnak vásárolni. Az irány ez. Minél több mézet tudjunk helyben palackozni, minél több mézet tudjunk a vásárlók asztalára juttatni"
- fogalmazott Nagy István, agrárminiszter.
Nagy István hozzátette: annak érdekében, hogy a méhész szakmát vonzóbbá tegyék a fiatalabbak számára, beporzási támogatást nyújtanak a kezdő szakembereknek részére.
„Nem csak a saját egészségünknek teszünk jót a napi mézfogyasztással, hanem árbevételt adunk egy magyar méhésznek, aki folytatja majd azt az ősi szakmát, amin keresztül Magyarország mezőgazdasága fent tud maradni, hiszen a mezőgazdasági növényeink 70%-a beporzásfüggő, a globális élelmiszeripar 75%-a függ a méhes megporzástól"
- mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter.
Ahhoz, hogy megtapasztalhassuk, hogy 1 kg méz milyen sokoldalú gyógyító hatással rendelkezik, a méheknek 170 ezer kilométert kell repülnie.
HírTV
