A felújított tihanyi bencés apátság átadó ünnepségén mondott nagyívű beszédet Orbán Viktor és üzent Romániába is
Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a fejújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén pénteken.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bencés rend bölcsessége és imádsága Tihanyban már Szent István király előtt gyökeret vert, és jelezte: van mit tanulni a tihanyi bencés szerzetesektől a túlélésről és az újrakezdésről is.
Emlékeztetett: a tihanyi bencéseket a történelem során háromszor próbálták meg eltörölni a Föld színéről, ám mindannyiszor újra egymásra találtak, és visszaépítették a lelki házat, valamint a kőfalakat is. A török, a jozefinista, majd a kommunista bezárás és üldözés közül az utóbbiból volt a legnehezebb talpra állnia a bencés apátságnak,
"hiába, a kommunisták nem ismernek se Istent, se embert, se alapítólevelet"
- hangsúlyozta , hozzáfűzve: "nem volt ez olyan régen, jó, ha észben tartjuk".
A tihanyi félsziget már ezer évvel ezelőtt Kelet és Nyugat békés és gyümölcsöző találkozóhelyévé vált, a templomalapító I. András király hitvesével, Anasztáziával keleti papok is érkeztek a szent dombok közé, ahol a nyugati bencés szerzetesekkel együtt éltek, dolgoztak, imádkoztak, térítettek - mondta, megjegyezve,
jó volna, ha Európa mai, szétválasztó, háborút szító, szankciókkal dobálózó urai vigyázó szemeiket Tihanyra vetnék.
Orbán Viktor Tihanyt a magyarság szent hegyének nevezte. Az itteni királykripta az egyetlen, eredeti állapotában megmaradt Árpád-kori temetkezőhely, I. András király sírja - mondta, majd megemlékezett arról is, hogy 1921. október végén IV. Károly, az utolsó magyar király utolsó magyarországi napjait is ebben az épületben töltötte, mielőtt végleg száműzetésbe kényszerült.
Közölte: az elmúlt években
"több mint háromezer templomot újítottunk meg és kétszáz új templomot építettünk a Kárpát-medencében".
Ez siker, megbecsülés és támogatás a vallásos világnak, de minden magyar büszke lehet arra, hogy megbecsüljük a múltunkat - hangoztatta a kormányfő.
Kiemelte: a kereszténység kultúra és civilizáció is, benne élünk, a kultúra a mindennapok valósága. A keresztény kultúra igazít el bennünket az élet ellentmondásai között: meghatározza felfogásunkat az emberek egymást közti viszonyáról, beleértve a férfi-nő kapcsolatot is, a családról, a sikerről, a munkáról és a tisztességről.
A kormányfő kiemelte: mi, magyarok európaiak és keresztények vagyunk, ezért nem mehetünk el amellett, hogy
az európai élet fundamentumai ma támadás alatt állnak.
Azt akarják, hogy ne azok legyünk, akik vagyunk, sőt váljunk olyanokká, amilyenek nem akarunk lenni. Azt akarják, hogy keveredjünk össze más világból érkezett népekkel, keverjük össze a hagyományos nemi szerepeket, és a tetejébe még egy vesztes háborúba is belekevernének bennünket.
"A teremtés rendje helyett a dolgok összekeverése, felkavarása, egy új anarchia, új Bábel jelei köszönnek ránk minden felől"
- mondta Orbán Viktor.
Kijelentette: jó szándékú emberekként, egy háború által meggyötört nemzet tagjaiként, békeszerető keresztényekként fáj látni, hogy háborús pszichózis fertőzte meg Európát.
Béke helyett háború, élet helyett öldöklés, építés helyett rombolás, háborúért európai uniós tagság
- összegzett Orbán Viktor. Kiemelte: az unió alapítói keresztény emberek voltak, és nem erre találták ki az uniót. Szabad, keresztény európai nemzetként
nem engedhetjük meg, hogy a fejünk fölött döntsenek Európa jövőjéről
- hangsúlyozta a kormányfő.
A birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott harcainkat végül mi mindig megnyertük. Kereszténység nélkül - ahogy az alkotmányunk is mondja - Magyarország nem létezne.
E jelben győztünk és győzni is fogunk újra és újra
- húzta alá.
Orbán Viktor felidézte, hogy a román elnökjelöltek vitájában George Simion azt mondta: most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.
"Teljesen egyetértünk"
- fogalmazott Orbán Viktor.
Kiemelte: történelmi sorsközösségben élünk a románokkal. Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét:
mi az összefogás és együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben
- közölte.
Kijelentette: a kereszténység a legjobb védelem Európa birodalommá szervezésével szemben is.
Utalt arra, hogy a keresztény egyház azt tanítja, az emberhez legközelebb álló közösséget illeti meg a lehetőség és a felelősség, hogy a saját ügyeit maga intézze. Ha egy család képes gondoskodni családtagjairól, az állam ne avatkozzon be. Egy ország saját maga dönthesse el, milyen utat jelöl ki magának, és ne birodalmi központokból jelöljék ki a jövőjét - mondta.
Magyarország sokszínű állam, évszázados kulturális és vallási közösségek tarkítják és tagolják - mutatott rá Orbán Viktor. A kormányfő kifejtette: megingathatatlanul hisszük, hogy mindannyiunkat összeköt a keresztény Magyarország eszméje. Ahol templom áll, ott nemcsak múlt van, hanem jövő is. Ahol a kereszténység és a hazaszeretet lakik, ott van Magyarország –fogalmazott.
Kiemelte: nálunk találkozik a hit, a történelem, az államiság és a kultúra. A megújult Tihanyi Apátság ennek egységnek ragyogó bizonyítéka, olyan jelkép, amely múltunk tiszteletére és jövőn építésére hív bennünket a keresztény szabadság szellemében – tette hozzá.
A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok – zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök.
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított tihanyi bencés apátság átadásán 2025. május 9-én. MTI/Máthé Zoltán
