Árvizes biztosítási kalauzzal segíti a Mandiner az érintetteket
A Mandiner cikkéből kiderül, hogy mikor és milyen típusú biztosítást kell, érdemes kötni azoknak, akiknek árvíz által veszélyeztetett területen van ingatlanjuk.
Azt, hogy mekkora kártérítésre számíthatunk árvízkár után, leginkább az határozza meg, hogy a szerződésünk pontosan milyen károkra és mekkora értékig nyújt fedezetet. A gyors cselekvés ugyanakkor jelentősen lerövidítheti a kártérítési folyamatot. Ma már biztosnak látszik, hogy az idei árvizek után is milliárdos kártérítéseket fizethetnek a biztosítók, ám mint mindig, most is felmerül a kérdés, hogy ki és mekkora kártérítéssel számolhat a természeti csapás után.
Ami a legfontosabb, hogy az árvíz azok közé a káresemények közé tartozik, amelyre alapesetben a sztenderd lakásbiztosítási konstrukciók is fedezetet nyújtanak: tehát akinek van élő szerződése, számíthat valamekkora kártérítésre.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy mióta él az adott szerződés: az árvizeknél a biztosítók ugyanis legalább 15 napos várakozási időt szoktak beiktatni.
Utóbbi azt jelenti, hogy a biztosító kockázatvállalása csak ennek az időszaknak a leteltével kezdődik meg: ezzel a szolgáltatók – érthetően – azt próbálják elkerülni, hogy a veszélyeztetett területeken élők közvetlenül az áradás előtt kössenek szerződéseket.
Nagyon fontos tudnivaló az is, hogy az árvíz fogalmába a bel- és talajvíz nem tartozik bele: tehát ha az ingatlant például belvízkár éri, a szolgáltatók nem lehet kártérítésre számítani.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
