Háttérkép: Talán még az elnökválasztásnál is fontosabb, ki lesz a liberális ikon utódja
Elhunyt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság egyik tagja, a 87 éves Ruth Bader Ginsburg. Az ember úgy gondolná, hogy a haláleset „nem rengeti meg a világot”, de mégis megtörtént. A hazai sajtóban olyanokat lehetett olvasni, hogy „elment a liberális ikon”, „a progresszív világ egy fantasztikus harcosát veszítette el”. Ginsburg halála olyan heves reakciókat váltott ki, hogy a demokraták bejelentették, ha Donald Trump amerikai elnök merészelne a helyére jelölni valakit, akkor majd ők kibővítik a legfelsőbb bíróság létszámát. Mit is jelent az amerikai legfelsőbb bíróság? Valójában hol van a szerepe az egész hatalmi szénában? Ruth Bader Ginsburg halála miért kavarta fel ennyire az állóvizet? Ezekre a kérdésekre adott választ Boros Imre és Bogár László közgazdász a Háttérképben Bayer Zsolt műsorvezetése mentén.
Az Egyesült Államokban a legfelsőbb bírósági bírák kinevezése központi kérdése az amerikai belpolitikának. Boros Imre példával élve felidézte, amikor az ifjabb George Bush és ellenfele, Al Gore között folyt a verseny, hogy ki lesz az elnök, az ügy odáig jutott, hogy végül a legfelsőbb bíróság döntötte romba a demokrata politikus elnöki álmait.
A közgazdász rámutatott, az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság tagjának lenni élethosszig tartó pozíció, lemondani ugyan le lehet, de elbocsájtani nem.
Vannak kifejezetten demokrata szemléletű és republikánus szemléletű bírók, ami különösen fontos a szövetségi bíróságokban, akik például Trumpot is le tudják térdepeltetni
– fogalmazott.
A szövetségi legfelsőbb bíróság kilenc tagból áll és 5-4 arányban a republikánusok voltak többen, most azonban – fejezte ki magát Boros Imre – előállhat a 6-3, mint az angol-magyaron, s miután ez élethosszra szól, látható is, hogy ez mit jelent.
Legalább akkora ennek a jelentősége, minthogy Trump győz, vagy veszít
– tette hozzá.
Mérhetetlen hatalomnak és egy törésvonalnak is nevezte az amerikai legfelsőbb bíróság intézményét Bogár László. A közgazdász közlése szerint, hogy milyen összetételű a testület, az alapján születnek az Egyesült Államokban mindent meghatározó ítéletek.
Egyetértve Boros Imrével, Bogár László szintén úgy véli,
megkockáztatható, hogy hosszútávon talán még az elnökválasztás eredményénél is nagyobb a jelentősége annak, hogy ki lesz Ginsburg utódja és hogy alakulnak a testületben az erőviszonyok.
Teljes adás:
HírTV
