Nem tudnák kigazdálkodni a különadót az útépítők
Nem tudnának kigazdálkodni az útépítő cégek 15 százalékos különadót az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint. A Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta, az új közterhet bevezethetik, ha Brüsszel bírságot vet ki a hazai közbeszerzési gyakorlat miatt.
Nem tudnának kigazdálkodni az útépítő cégek egy 15 százalékos különadót az elhúzódó recesszió miatt – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Az érdekképviselet szerint nincs is jogalapja a sajtóban megszellőztetett új köztehernek, mert a pályázatok megfeleltek az uniós és a hazai előírásoknak, a nyertes cégek teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, a beruházások határidőre elkészültek a vállalt minőségben és áron. Az ÉVOSZ ezért hangulatkeltésnek tartja a különadó kivetésének gondolatát. A kormány képviselői egyelőre nem is beszélnek különadóról, a Fidesz ügyvezető alelnöke viszont igen.
A két kilométeres bekötőút uniós pénzből épült Csömör és a fővárost elkerülő M0-s autóút között, a szakaszt naponta kétezer autó használhatja. A hasonló beruházások félbemaradhatnak vagy el sem kezdődnek, ha a kétharmados kormánytöbbség valóban kiveti az útépítő cégekre a sajtóban megszellőztetett különadót. A törvénytervezet szerint a közteher mértéke a nettó árbevétel 15 százaléka lenne, és 2007-ig visszamenőleg szedné be az állam a jelentősebb közbeszerzési megbízások után. A különadó közel százmilliárd forintos többletterhet róna az érintett társaságokra.
„Út-, vasútépítés, útfelújítások, infrastrukturális beruházások, környezetvédelmi beruházások…” Nemcsak az útépítések maradhatnak félbe a különadó bevezetése esetén az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
– Ezek a cégek nem tudják befizetni – közölte az ÉVOSZ ügyvezető alelnöke. – A tevékenységükkel ellehetetlenülnek – tette hozzá. – És ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy ilyen körülmények között ezt a kivitelezési tevékenységet nem folytatják, ez körülbelül 20-24 ezer embernek az elküldését, elbocsátását kell, hogy törvényszerűen jelentse – véli Koji László.
Az érdekképviselet szerint a pályázatok megfeleltek az uniós és a hazai közbeszerzési szabályoknak, amit Brüsszel vitat. Az Európai Bizottság szerint a magyar pályázati feltételek korlátozták a versenyt. Bár az egyeztetések még tartanak az unió és Magyarország között, a magyar kormány arra számít, hogy Brüsszel akár 90 milliárd forintra is megbírságolhatja az országot. A bírság egy részét a kormány az útépítő cégekre háríthatja – mondta több nyilatkozatában az uniós fejlesztések kommunikációjáért felelős államtitkár, aki a várható gazdasági következményekről kitérő választ adott a Hír TV-nek.
– Én azt gondolom, hogy amíg ebben a vitában vagyunk, addig felesleges arról beszélni, hogy mi lesz akkor, ha. Amennyiben a bizottság hoz egy ilyen döntést, akkor azt meg kell vizsgálni, ott a magyar döntéshozóknak lesz 60-90 napja arra, hogy érintett szereplőkkel konzultáljon és egy olyan megoldást találjon, ami nem veszélyezteti az építőipar működését – fogalmazott Csepreghy Nándor helyettes államtitkár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta: ha az EU bírságol, a kormány megvédi a magyar útépítő cégeket, de csak azokat, a külföldieket nem. Lázár János hangsúlyozta, hogy kormányülésen nem került szóba a különadó bevezetése. Ehhez annyit tett hozzá a nemzetgazdasági államtitkár, hogy a sajtóban megszellőztetett törvényjavaslatot nem a tárcánál írták. Ehhez annyit tett hozzá a nemzetgazdasági államtitkár, hogy a sajtóban megszellőztetett törvényjavaslatot nem a tárcánál írták.
– Nincs szó szektorális adóról, mint ahogy már említettem, hanem megoldásról van szó. És a magyar kormány természetes, hogy először a magyar érdekeket, a magyar vállalkozókat védi meg, nyilván a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utalt, hogy a magyar kormány feladata a magyar vállalkozók védelme – mondta Tállai András.
A kormány képviselőivel ellentétben a Fidesz ügyvezető alelnöke különadó kivetéséről beszélt. „Ha Brüsszel szórakozik velünk, akkor mi is megtesszük azt, hogy annak a biztos tudatában tegye ezt Brüsszel, hogy az ágazatoktól ezt különadó formájában beszedjük, mert egyik oldalról Brüsszel szórakozik, a másikról meg előjön, hogy jó-jó de elszaladt a hiány. Tehát azért »ha van rajta sapka, ha nincs sapka« játékot ne játsszon velünk a bizottság” – nyilatkozta Kósa Lajos.
A kifogásolt útépítési pályázatokat egyenként vizsgálja át az Európai Bizottság és Magyarország, az ellenőrzés nyár végén zárulhat le.
Benne volt az alaptörvény tervezetében
A nemzeti fejlesztési miniszter nem adott egyértelmű választ arra, hogy az esetleges uniós bírságot megosztja-e a kormány az útépítő cégekkel. Seszták Miklós emlékeztetett, hogy az alaptörvény tervezetében benne volt, hogy az előre nem tervezett többletkiadásokat a kormány különadó kivetésével fedezheti.
– Az én információim szerint kifejezetten különadót, a Lázár úr is kinyilatkozta, nem tervezünk.– De valahogy be fogják szedni azt a büntetést, amit az Európai Bizottság kiszab Magyarországra, ha valóban így dönt az Európai Bizottság?– Hát amennyiben az Európai Bizottság így dönt, át fogjuk tekinteni, hogy milyen lehetősége van annak, hogy ezt a ránk kiszabott többletbírságot valamilyen szinten kezeljük, érdekes dolog, javaslom mindenkinek az első alkotmánytervezetünknek a példányát megnézni, abban kitértünk erre, aztán úgy döntöttünk, hogy ez nem kerül az alkotmányba, de azt gondolom, hogy valamilyen szintű kezelés majd azért szükséges lesz.– Tehát ezeknek a cégeknek mindenképp fizetnie kell majd?– Én ezt nem mondtam, én azt mondtam, hogy a helyzet kezelése szükséges, hogy ez most mit fog takarni, ez majd... ne szaladjunk előre, várjuk meg a döntést, és a döntés után...– De lehetséges az is, hogy ezeknek a cégeknek kell majd fizetni 60-90-100 milliárdot?– Tudom, hogy szeretné azt hallani, hogy ez a cégeknek lenne lehetséges, ezt nem mondtam. A helyzet elemzése folyik – fogalmazott Seszták Miklós.
