Kötvényvásárlás: növekedéssel reagáltak a piacok
Növekedéssel reagáltak a piacok az Európai Központi Bank tegnap bejelentett kötvényvásárlására. Mario Draghi bejelentette: az EKB növeli a forgalomban lévő euró mennyiségét, és az új pénzből államkötvényeket vesz az euróövezet tagállamaitól – havi 60 milliárd euró értékben, idén márciustól 2016 végéig.
A kamatlábak szinte nullára csökkentése után pénzöntéssel próbálja beindítani a növekedést az Európai Központi Bank. A csütörtökön bejelentett gazdaságélénkítő program értelmében márciustól másfél évig havonta 60 milliárd euró értékben vásárolnak államkötvényeket a tagországoktól, első körben a német, majd a francia és az olasz piacon. Elsősorban 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, illetve az unió intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat.
„Úgy tervezzük, hogy 2016 szeptemberéig tart, célunk, hogy középtávon elérjük azt, hogy az infláció aránya 2 százalék alatt, de annak közelében legyen” – mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke.
Az úgynevezett mennyiségi lazítás célja, hogy pénzt pumpáljon a gyengélkedő gazdaságokba, olcsóbbá tegye a hitelfelvételt, és növelje a jelenlegi –0,2 százalékos deflációt – szakértők úgy vélik, a tartósan alacsony árak megbénítanák az eurózóna gazdaságát. „Bizakodást ad az embereknek, hogy megpróbálnak valamit tenni a defláció ellen” – hangsúlyozta Wayne Kaufman, a Phoenix Financial Services piaci elemzője.
A programot eddig Németország ellenkezése miatt nem hirdették meg. Angela Merkel Davosban a Világgazdasági Fórumon óva intette az euróövezet tagállamait a gazdasági reformok feladásától. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is a strukturális átalakítások végrehajtását hangsúlyozta.
Szakértők szerint az EKB hitelezést élénkítő lépése áttételesen kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra is, negyed-fél éven belül, mivel Magyarország fő exportpiacát az eurózóna országai jelentik. „Az Európai Központi Bank célja, hogy élénkítse a hitelezést az eurózónában, és az ottani bankokat rávegye arra, hogy több hitelt helyezzenek ki. De azzal, hogy olcsóbb forrásokat biztosít nekik, könnyen elképzelhető, hogy ezeknek a forrásoknak egy része más, fejlődő piaci kötvényekbe, részvényekbe áramlik, így például a magyar államkötvények vásárlása is valószínűnek tűnik, hiszen a magyar kötvények hozama még mindig lényegesen kedvezőbb, mint az eurózóna kötvényei. Tehát Magyarország számára ez még olcsóbb finanszírozást tud jelenteni, illetve tőkebeáramlást a kötvény- és tőkepiacra. Azt gondolom, a hatás kedvező lehet” – mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.
A világpiacok már csütörtökön pozitívan fogadták a várnál nagyobb mértékű bejelentést. A hét utolsó kereskedési napján Európában szinte mindenütt csökkent a 10 éves lejáratú államkötvények hozama. A portugálé 21, a spanyolé 11, az olaszé pedig 8 százalékkal.
