Fellendült az ipari termelés, az elektronikai szektor a zászlóshajó
Júniusban az ipari termelés volumene 4,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,1 százalékkal emelkedett - jelentette első becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban 1,2 százalékkal csökkent. Az év első hat hónapjában 3,5 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában. A májusi 0,4 százalékos szerény növekedés után a júniusi adat felhúzta az ipar második negyedévi teljesítményét azzal együtt is, hogy az első negyedévi mutatót a korábbi 2,5 százalékosról mostani jelentésében 3,1 százalékra javította a KSH.
Az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője elmondta: júniusban a legjelentősebb növekedés az elektronikai szektorban volt, az élelmiszeriparban átlag körüli volt a növekedés, a járműgyártás teljesítménye elmaradt az átlagtól. Hozzátette: a közepes súlyú ágazatoknál számottevő volt a bővülés a gumi-, műanyag-, és nem fém ásványi termékek gyártásában, a fémalapanyag és fémfeldolgozásban, és a vegyianyag termékek gyártásában. Az előző hónaphoz mért júniusi csökkenés nem köthető egy ágazathoz sem - mondta.
Az első öt hónapban meglehetősen nagy kilengéseket mutatott az ipar teljesítménye: míg januárban 7,3 százalékos, februárban 4,2 százalékos bővülést mértek az egy évvel korábbihoz képest, addig márciusban 2,4 százalékkal csökkent, majd áprilisban 7,6 százalékkal nőtt a termelés. Májusban 0,4 százalékos emelkedés volt. A januári adatot 6,7 százalékról, a februárit 4,1 százalékról felfelé korrigálta legfrissebb jelentésében a hivatal, az áprilisi mutatót viszont 7,8 százalékról rontotta le. (A márciusi és a májusi adat nem változott az eddig közöltekhez képest.)
A pozitív adatokra reagáltak az elemzők is.
• Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az ipar kilátásai továbbra is kedvezőek, így a következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben az új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására. Kedvező, hogy az erőteljes belső kereslet miatt egyre erősebb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari boom is támogat.
• Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta, hogy az ipar teljesítménye elég hektikus az idén. Voltak kiugró hónapok, például a január és az április, amikor 7 százalék feletti növekedés mutattak a nyers adatok, de volt példa csökkenésre is márciusban. "Éppen ezért az iparnál a háromhavi teljesítményt érdemes nézni. A nyers adatok szerint a második negyedévben picit gyorsult az ipari növekedés, ugyanakkor az ágazat teljesítményét pontosabban mutató munkanaphatással tisztított számok szerint mérsékelt lassulás következett be" - összegezte.
• Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a naptárhatástól megtisztított 3,1 százalékos növekedés elmaradt mind a 4 százalékos piaci várakozástól, mind az első fél év átlagától, így a jelek szerint a német ipar gyenge teljesítménye a magyar adatokban is éreztette hatását. "A BMW bejelentése okozta eufória ezzel gyorsan szerte is foszlik, hiszen úgy látszik az ipar nemhogy nem képes magasabb sebességbe kapcsolni, de mintha motorfékkel lassulna" - írta az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az ING Bank elemzője.
Az ipari termelés júniusi bővülése elsősorban az elektronikai ipar teljesítményének, azon belül pedig a híradástechnikai eszközök gyártásának köszönhető, ebben az ágazatban az előző év azonos időszakához képest 53 százalékos emelkedés történt - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a statisztikai hivatal legfrissebb adatait kommentálva kedden a köztévében.
