„Viharos időkben erősíteni kell a stabilitást. A kormány már tavaly megkezdte az egyensúlyi mutatók javítását: míg a magyar államadósság a vártnál jobban, 77 százalék alá csökkent, az uniós átlag 92 százalék fölé nőtt” – írta Varga Mihály a közösségi oldalán. Az eredeti tervekhez képest a tavalyi költségvetési hiány is kedvezőbben alakult, miután 6,8 százalék lett a korábban kalkulált 7,5 százalék helyett. A pénzügyminiszter ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság ellenálló képessége a pénzügyi egyensúly terén is újból erősödik. Az Orbán-kormány minderre már 2010-től figyelmet fordított.
Érdemes emlékezni arra, hogy a költségvetési konszolidáció eredményként a költségvetési hiány 2012-től 2019-ig a GDP három százaléka alatt volt. Az államadósság pedig a 2011. évi bruttó hazai termék 80,4 százalékról 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt. Az államháztartás rendbetételének köszönhette hazánk, hogy Magyarország kilenc év után 2013-ban kikerült az unió túlzottdeficit-eljárása alól.
Ezt a baloldali kormányok soha nem tudták elérni. Olyannyira nem, hogy irányításuk alatt egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ráadásul a jegybanki alapkamat magas volt, és az inflációt sem sikerült a megfelelő célszintre szorítani.
A 2010 utáni folyamaton az elmúlt években a koronavírus-járvány módosított, a változtatásra az Európai Unió is támogatást adott. Brüsszel rugalmas hozzáállása azt jelentette, hogy a kormányok mozgásteret kaptak a gazdasági növekedés erősítésére, akár a költségvetési hiány és így az államadósság átmeneti növekedésének árán is. Ezzel a lehetőséggel élt Magyarország is, így sikerült rekordszintre emelni a gazdaság bővülését. Varga Mihály akkor azt nyilatkozta, hogy a
gazdaság újraindítása után visszatérünk arra a hiány- és adósságcsökkentő pályára, amelyen az elmúlt tíz évben is voltunk.
Ez így is történt.
Akkor még senki nem sejtette, hogy háború lesz Ukrajnában, nem beszélve az energia- és a különböző nyersanyagárak elszabadulásáról, amely a globális gazdaságra is veszélyt jelent. Így talán még fontosabb, hogy az Orbán-kormány a növekedés beindítása után azonnal hozzálátott a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez.
Varga Mihály nemrégiben mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában zajló háború által előidézett gazdasági helyzet Magyarországot is nagyobb erőkifejtésre ösztönözni.
– A magyar álláspont az, hogy a háború minél előbb véget érjen. A kormány célja, hogy hazánk kimaradjon a háborúból. A jelenlegi bizonytalan, gyorsan változó világgazdasági környezetben Magyarország érdeke az, hogy a gazdaságpolitikában is higgadt, megfontolt lépéseket tegyenek. – Csak olyan szankciókat támogatunk, amelyek nem a magyarokat sújtják leginkább – fogalmazott.
A Pénzügyminisztérium a minapi közleményében pedig nyomatékosította: a jelenlegi háborús helyzetben kiemelkedően fontos, hogy hazánk gazdasága és költségvetése stabil maradjon, és a háború terheit ne a lakosságnak kelljen viselni.
„A költségvetésnek továbbra is prioritásként kell kezelnie a határvédelmet, a menekültek megsegítését, a családok támogatását és az adócsökkentések megtartását”
– írta a tárca.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a múlt héten lapunknak arról beszélt, hogy Magyarország kezelheti az unióban a legeredményesebben a nehéz gazdasági helyzetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez minden alapfeltétel adott, stabil, kiszámítható és cselekvőképes kormány irányíthatja az országot, miközben több területen kiemelkedő a magyar gazdaság teljesítménye.
