Egyre többen tartanak attól a német események hatására, hogy Németország és az Európai Unió is egy gazdasági válságba, recesszióba süllyedhet, ennek pedig további olyan következményei lennének, amelyek nehezen jelezhetőek előre – mondta el Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energetikai üzletágának vezetője az Origónak adott interjúban.
Hozzátette: a nyugati politikusok részéről erősek a félelmek aziránt, hogy a tíznapos karbantartás után nem fogja újraindítani a szállításokat a Gazprom, így Németországnak, és az Európai Uniónak – hiszen ezek a piacok szorosan összekapcsoltak – egy általános gázhiányos állapottal kell majd szembenéznie. Hortay szerint a magyar kormány időben lépett, és minden erejével azon dolgozik, hogy támogassa a magyarokat.
A kérdés, lesz-e egyáltalán gáz
A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként 2022. augusztus 1-jétől a rezsicsökkentett gáz- és áram árát csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energetikai üzletágának vezetője az Origo azon kérdésére, miszerint miért fontos, és mi a célja ennek az újabb intézkedésnek, miközben Németországban energia-veszélyhelyzet van, azt válaszolta, hogy
Egy hónappal ezelőtt az európia energiapiac helyzete nagyot fordult. Addig az elsődleges kérdést az jelentette, hogy mekkora költséggel lehet energiához jutni az európai piacon, ezzel szemben mostanra az elsődleges kérdés már az, hogy lesz-e egyáltalán gáz, amivel a háztartások és az ipari szereplők fűteni tudnak.
Hortay úgy látja, hogy ennek az az oka, hogy az orosz Gazprom egy hónappal ezelőtt körülbelül a felére korlátozta a Németországba irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül, hétfő óta pedig teljesen megszüntette egy tervezett karbantartás miatt. A nyugati politikusok részéről erősek a félelmek aziránt, hogy a tíznapos karbantartás után nem fogja újraindítani a szállításokat a Gazprom, így Németországnak, és az Európai Uniónak – hiszen ezek a piacok szorosan összekapcsoltak –, egy általános gázhiányos állapottal kell majd szembenéznie. Az üzletágvezető kifejtette, hogy ez a folyamat elindított egy olyan tendenciát, miszerint az országok között versenyfutás kezdődött.
Mindenki próbálja az elérhető szabad földgázkapacitásokat felvásárolni, kerül, amibe kerül, azért, hogy ezzel is biztosítsák a tározók feltöltését és elkerülhessék a legrosszabbat: hogy ősztől korlátozni kelljen a családok és a vállalatok energiaellátását.
Újabb költségeket generálhat a gázbeszerzés
Hortay Olivér a kormány hétpontos intézkedéscsomagja kapcsán kifejtette, hogy a most elfogadott magyar intézkedési csomag második pontja ennek megfelelően az, hogy felhatalmazzák a külügyminisztert, hogy a lehető legtöbb gázt, amihez sikerül hozzáférnie, azt szerezze be. Hozzátette:ez viszont várhatóan jelentős új költségeket okozhat, amiknek a fedezetét meg kell teremteni, másfelől pedig az energiaárak újabb és újabb rekordokat döntenek.
Hortay arra is felhívta a figyelmet, hogy nem várt mértékű növekedés volt tapasztalható az elmúlt időszakban, így ez a másik tendencia is indokolttá tehette, hogy a magyar kormány egy bizonyos fokig hozzányúljon a lakossági tarifákhoz.
Látható ezzel az intézkedéssel, hogy a kormánynak nagyon erős szándéka az, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést, és amit a mozgástere enged, abban a keretben továbbra is védeni tudja a családokat; így alakulhatott ki ez a mostani szabályozás
– tette hozzá.
Mindenki igyekszik saját magát védeni
Manfred Weber EPP-elnök földgázelosztási javaslatával kapcsolatban az üzletágvezető elmondta, hogy több szempontból is abszurd. Leszögezte: először is a valósággal ellentétes tendenciák bontakoznak ki, ugyanis a tagállamok a saját háztartásaikat igyekeznek védeni a következőkben várható gázhiányos állapottól, mert erre kaptak politikai felhatalmazást.
Az elsődleges felelősségük, hogy a saját országuk ellátását biztosítsák, és erről aligha nem fognak lemondani azért, hogy Weber javaslatának megfelelően valamilyen bizonytalan, központi szabályozó döntsön arról, hogy melyik országban milyen mértékű korlátozásokat kell majd eszközölni
– mondta el Hortay, aki szerint a javaslat nem veszi figyelembe az adott tagállam korábbi tevékenységét és meglévő állapotát.
Magyarország például az éves fogyasztásának 25,5 százalékáig már feltöltötte a gáztározóit, ez az arány az unióban 16,7 százalék. Itt van egy jelentős különbség, éppen ezért Magyarországnak nem is érdeke az, hogy abból a gázmennyiségből, amelyből már betárazott, abból akár a saját ellátása kockáztatásával olyan országok gázhiányát enyhítse, amelyekben éppen azért lett gázhiány, mert az elmúlt időszakban felelőtlen módon túlzó szankciókkal önmaguknak korlátozták a gázbeszerzéseket– tette hozzá a szakértő.
Egyre nagyobb válság jöhet?
Az egyre súlyosabb nyugat-európai energiaválság miatt egyre durvább megszorításokat vezetnek be az egyes országokban. Sok helyen lejjebb tekerik a fűtést és feljebb a klímákat, vagy éppen kevesebb zuhanyzást javasolnak. Arról, hogy mire számíthatunk a következő időszakban, Hortay Olivér azt mondta, hogy ez nagyon bizonytalan, mert az elsődleges az, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezeték karbantartását követően visszaállítják-e az oroszok a gázszállításokat, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ez egy kiemelt prioritású vezeték az európai piacon.
Hozzátette azt is, hogy a tavalyi évben az orosz import több mint egyharmada ezen keresztül érkezett, és mivel az európai energiapiac erősen integrált, tehát a tagállami piacok szorosan összekapcsolódnak, az egész közösséget ez a helyzet lényegesen érinti.
Az elmúlt hónapokban az energiapiacokon nemcsak hogy egy jelentős áremelkedés történt, de a változékonyság is nagy mértékben nőtt, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az árakat és a leszállított mennyiségeket nem a technológiai, fizikai és piaci tendenciák, hanem elsősorban a politikai intézkedések hajtják.
Ennek megfelelően az, hogy a következőkben hogyan alakul az energia ára és rendelkezésre állása, várhatóan elsősorban a politikai lépések határozzák majd meg, amelyeket nagyon nehéz előre kiszámítani. Azokat a háború és egyéb tényezők befolyásolják. Az üzletágvezető úgy véli, hogy
egyre többen tartanak attól a német események hatására, hogy Németország és az Európai Unió is egy gazdasági válságba, recesszióba süllyedhet, ennek pedig további olyan következményei lennének, amelyek szintén nehezen jelezhetőek előre.
