Michelin-csillagok és tanyapályázatok: a magyar vidék csendes sikertörténete
A hír látszólag kicsi: Tormafölde, egy zalai falu, kilátót és termelői piacot kapott 100 millió forintból. De a valódi hír sokkal nagyobb. Ez a beruházás a magyar modell esszenciája. Miközben Európa-szerte traktoros tüntetések zajlanak a brüsszeli agrárpolitika ellen, a magyar kormány a helyi, alulról építkező gazdaságba fektet. Ez a stratégia jelenti a valódi gazdasági szuverenitást, és Nagy István miniszter szavai pontosan kijelölik a célt, a vidék nem valaminek a széle, hanem a politika középpontja.
Hiba lenne a tormaföldei piacavatást egyszerű helyi hírként kezelni. Amit Nagy István agrárminiszter felvázolt, az egy tudatos, 2010 óta tartó nemzetstratégiai építkezés kézzelfogható eredménye. Ez a "Magyar Modell" a gyakorlatban, amely homlokegyenest szembemegy a globalizált, arctalan brüsszeli modellel, ami az európai gazdákat az ukrán importtal és az irreális elvárásokkal sújtja.
1. A számok nem hazudnak: A vidék gazdasági forradalma
Míg a brüsszeli politika a nagyvállalatoknak kedvez, a magyar modell a kicsiket erősíti. A miniszter által említett adatok önmagukért beszélnek:
- Helyi piacok: 2012-ben 117 volt, ma 314. Ez közel háromszoros növekedés.
- Kistermelők: 2010-ben alig 5 ezren voltak, ma már 23 ezren. Ez több mint négyszeres növekedés.
Ez nem véletlen. Ez egy tudatos politikai döntés eredménye. A kormány felismerte, hogy a helyi piac nemcsak "hangulatos", hanem gazdasági erőt képvisel. Megélhetést ad, egészséges élelmiszert biztosít, és a pénzt a helyi közösségben tartja, ahelyett, hogy egy multinacionális lánc profitjaként távozna az országból.
2. A "Tankönyvből tanuló" új generáció
A cikk legizgalmasabb része az úgynevezett "Tanyapályázat" sikere. A tanyákon élők 65 százaléka ma már "kiköltöző", aki – ahogy a miniszter fogalmazott – "némi túlzással tankönyvből tanul meg kecskét fejni".
Miért forradalmi ez? Mert ez a városi-vidéki agyelszívás megfordítása. Magasan képzett, innovatív gondolkodású emberek ("az élet más területén szerzett tapasztalataikat hazahozták") látnak fantáziát a vidéki gazdálkodásban. Ők azok, akik a hagyományos alapanyagokból (mint a tormaföldei füge) modern, feldolgozott termékeket (lekvár, pálinka, aszalvány) hoznak létre.
Ez az innováció az, ami a magyar gasztronómiát is a világtérképre tette. A vidéki Michelin-csillagok nem a brüsszeli lobbi, hanem a kiváló helyi alapanyagok és az ilyen újító gazdák érdemei.
3. A jövő: Támogatás a semmiből
A kormány nem áll meg. A mostani "fiatal gazda" pályázat újabb szintlépést jelent. A 14,6 milliós alaptámogatás mellé adott 75 milliós beruházási hitel már nem csak kecskefejésre elég. Ez iparfejlesztés. Ebből már savanyítóüzem, tejfeldolgozó, húsfeldolgozó építhető.
Ez a "Magyar Modell" lényege: nemcsak az alapanyagot termeljük meg, hanem a feldolgozást is itthon tartjuk, ezzel növelve a hozzáadott értéket és a nemzeti szuverenitást. A tormaföldei piac tehát nem a vége, hanem a kezdete egy olyan gazdasági rendszernek, ahol a vidék valóban a politika középpontja.
Forrás: MTI
