Mentőöv a görögöknek: jóváhagyták a tárgyalásokat
Megemeli a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti finanszírozás összegét az Európai Központi Bank – jelentette be sajtótájékoztatóján az intézmény elnöke. Mario Draghi azt nem erősítette meg, hogy a heti 900 millió eurós támogatás elegendő lesz-e a görög tőkekorlátozások visszavonásához. Közben a finn parlament jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek az újabb görög mentőprogramról. Ehhez még szükség van arra, hogy a legnagyobb hitelező, Németország törvényhozása is elfogadja a hétfőn született megegyezést. Athénban a parlament hajnalban döntött az újabb 86 milliárd eurós hitel feltételéül szabott újabb megszorításokat. A Bloomberg értesülései szerint holnap jelenthetik be a görög hitelprogram meghosszabbítását.
Kocsikat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be Athénban a megszorítás ellen tüntetők. A rendőrök 50 embert vettek őrizetbe. A törvényhozás épülete előtt mintegy 12 ezren gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a görög kormány Brüsszellel kötött egyezsége ellen.
Közben bent a parlamentben is dúltak az indulatok: a képviselők egész szerda éjjel arról a megszorító intézkedéscsomagról vitáztak, amelyet a harmadik nemzetközi mentőhitelért cserébe kell jóváhagyniuk a görögöknek. „Elismerem, hogy ezek az intézkedések durvák, és nem értek velük egyet. Nem hiszem, hogy segítenek a görög gazdaságon, és ezt nyíltan ki is mondom, de azt is, hogy végre kell hajtanom őket, ez köztünk a különbség” – fogalmazott Alexisz Ciprasz.
Az ellenzék nagy részét igen, saját párttársait viszont nem sikerült meggyőznie Ciprasznak: a nem szavazatok fele a Szirizától érkezett; a megszorításokat a nemrég távozott pénzügyminiszter, Jánisz Varufákisz is elutasította.
A megszorítócsomagot végül nagy többséggel, 229 igen szavazattal fogadta el a 300 fős görög parlament. Az intézkedések részeként emelkedik többek közt az élelmiszerek, az energia és a gyógyszerek áfája; nő a nyugdíjkorhatár és 2022-ig megszűnik a korai nyugdíjazás, és a fogyasztás felpörgetése érdekében meg kell szüntetni a vasárnapi zárva tartást is.
Csütörtök délután az euróövezeti pénzügyminiszterek döntenek arról a hétmilliárd eurós áthidaló kölcsönről, amelyet az új mentőhitel előtt kaphat Athén a sürgős kiadásokra. Ezt a tervek szerint egy közös európai uniós mentőalapból, vagyis magyar pénzből is finanszírozná Brüsszel. Az eurót nem használó országok közül többen is tiltakoztak az ötlet ellen, köztük Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország.
Athénnak a Nemzetközi Valutaalappal szemben már lejárt tartozása van, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie.
Frankfurtban Görögország egyik hitelezője, az Európai Központi Bank épülete előtt tiltakoztak az újabb hitel és a szervezet pénzügyi politikája ellen. „Megmondtuk Draghi elnök úrnak, hogy azonnal biztosítson elegendő pénzforrást a görög bankoknak, és középtávon finanszírozzák újra azokat. Másodszor, az EKB hétfőn mondjon le az adósság-visszafizetésről szóló követeléséről. Harmadszor, javasoljuk, hogy hívjanak össze egy európai adóskonferenciát. Negyedszer, az EKB a megszokott módon finanszírozza Görögországot és ismerje el e görög államkötvényeket” – így az egyik aktivista.
Az újabb görög mentőcsomag részleteiről azután kezdenek el tárgyalni, ha az euróövezeti tagok jóváhagyják. Elsőként a finn parlament szavazta meg a mentőprogramot.
Holnap jöhet a bejelentés
Holnap jelenthetik be a görög hitelprogram meghosszabbítását, miután minden euróövezeti ország parlamentje jóváhagyta azt – értesült a Bloomberg. A lap szerint a valutaunió pénzügyminiszterei elvben már megegyeztek Athén ügyében. A görög parlament ma hajnalban szavazta meg a megszorításokat, nagy többséggel. A kormányzó Szirizát ugyanakkor a szakadás közelébe sodorta a voksolás, a képviselőik jelentős része nemmel szavazott, köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter is.
Visszaesés várható
Nem oldja meg a görög adósságválságot a jelenlegi megállapodás – a Hír TV által megkérdezett elemző szerint. Madár István azt mondta: elsősorban a tőkekorlátozás miatt a korábban várt háromszázalékos gazdasági növekedés helyett visszaesés várható idén, ezért a hitelezőknek is engedniük kell.
