Öt embert rúgtak ki az Orbán-interjú miatt
Öt újságírót rúgott ki a Mediaworks a hamisított Orbán-cikk miatt a Pannon Lapok Társaságától a karácsony utáni első munkanapon.
A dolgozókat kedden a lapkiadó tízfős testülete rendelte be a veszprémi központba egész napos meghallgatásra. Az Index információi szerint a munkavállalók arra hivatkoztak, hogy a megyei lapokat arra utasították, hogy a központilag elkészített, tördelt és korrektúrázott anyagokhoz hozzá sem nyúlhatnak. A Veszprémben készített Orbán-interjú is ilyen volt, hasonlóan egy korábbi Kövér László-interjúhoz.
A Mediaworks feljelentést is tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, ami arra utal, hogy nem tudják, ki a hamisító. A nyomtatásra előkészített szöveghez az elkövető egy szabadságon lévő korrektor jelszavával férhetett hozzá, és ismernie kellett a gyártási folyamatot.
Az elbocsátott munkavállalók munkaügyi bírósághoz fordulnak.
A Pannon Lapok Társasága karácsonyi számában a kormányfővel készült interjúhoz több ponton is hozzáköltöttek, a hamisított cikk nyomtatásba került.
Az eddigi információk arra utalnak, hogy nem felelősek
A Hír TV-nek nyilatkozó munkajogász szerint ha minden úgy történt, ahogy az elbocsátott újságírók állítják, akkor nem felelnek az Orbán-interjú meghamisításáért. „Tudomásom szerint úgy védekeztek, hogy nem ők követték el a kötelezettségszegést, tehát részükről sem szándékos, sem gondatlan felróható magatartás nem történt, ezért sikerre vezethetően támadhatják az azonnali hatályú felmondást, amely gyakorlatilag egyenértékű a régi, úgynevezett fegyelmi elbocsátással. Ezek a dolgozók nem tehetők felelőssé azért a magatartásért, amely nem áll okozati összefüggésben azzal, ami történt; azt kétségkívül másvalaki követte el” – mondta el Somos István ügyvéd.
Az egyik kirúgott lapszerkesztő Facebook-oldalán a Reichstag felgyújtásával hasonlította össze az Orbán-cikk hamisítását. A bejegyzéssel arra utalhatott, hogy a szöveg megváltoztatása nem egy ellenzéki gondolkodású munkatárstól származik, szerinte szándékos provokáció történt, hogy legyen hivatkozási alap a szerkesztőségi tisztogatásokra. A német parlamentet 1933-ban gyújtották fel, egyes vélekedések szerint Hitler parancsára, és a kommunistákat vádolták meg vele, hogy megszüntethessék a pártot.
