Miért rejtegeti ezt Gyurcsány?
Egyhangúlag utasította el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a baloldal népszavazási kezdeményezését a paksi atomerőmű bővítéséről. Az Együtt–PM Szövetség arról kérdezte volna a választókat: egyetértenek-e azzal, hogy államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új blokkok Magyarországon. Az NVB az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését az alaptörvényre hivatkozva tagadta meg, amely a korábbi alkotmánnyal összhangban kimondja, hogy nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást tartani. Az Együtt–PM Szövetség a legfőbb bírói fórumhoz, a Kúriához fordul jogorvoslatért. Közben Gyurcsány Ferenc – Fodor Gábort meghazudtolva – azt állítja, hogy ő már miniszterelnökként is a paksi népszavazás híve volt.
„A paksi atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük.” Ezt miniszterelnöki ténykedésének utolsó hónapjaiban jelentette be Gyurcsány Ferenc. A bővítésről a szocialisták koalíciós partnere, az SZDSZ megkérdezte volna a választókat, de a liberálisoknak megüzenték az MSZP-ből, hogy ne szorgalmazzák a népszavazást. Erről az SZDSZ akkori elnöke, Fodor Gábor beszélt a Hír Televízió Célpont című műsorának. Gyurcsány Ferenc mást állít: „2006 februárjában jártam miniszterelnökként Pakson. Szerintem akkor először és utoljára beszéltem erről a kérdésről nyilvánosan. És akkor azt mondtam hivatalban lévő miniszterelnökként, ha Paks bővítése elő fog kerülni, meg kell fontolni, hogy népszavazás döntsön erről a kérdésről.”
A Bajnai-szövetségben politizáló, de az LMP-ből érkező Jávor Benedek kitérő választ adott, amikor a Hír TV Fodor Gábor kijelentéséről kérdezte. Terelt Bajnai Gordon pártjának elnökségi tagja is. A magát zöldpártként hirdető LMP álságosnak tartja a baloldal paksi politikáját.
A Fidesz közleménye szerint a baloldal komolytalanná és hiteltelenné vált az atomerőmű ügyében.
Gyurcsány nem hajlandó bemutatni az igazolást
Nem hajlandó bemutatni a sajtónak a paksi megbízás teljesítési igazolásait Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök szerint a tanácsadói szakma alapszabálya, hogy anyagot csak a megbízónak adnak át, senki másnak. Az atomerőműben egyelőre nincs nyoma a papíroknak. Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter is vett fel pénzt a paksi erőműből, csak néhány évvel korábban.
A nukleáris energia biztonságosságáról és a paksi atomerőmű bővítéséről győzködte a közvéleményt Gyurcsány Ferenc egyik cége a Horn-kormány idején. Az Agóra Kft. megbízatása tíz hónapra szólt, a társaság havi nettó nyolcmillió forintot számlázott. A volt miniszterelnök szerint az összeg megfelelt a tanácsadói szakmában bevett díjazásnak. Gyurcsány Ferenc 17 év távlatából úgy emlékszik, hogy sajtókampányt szerveztek, együttműködtek egy nagy nemzetközi tanácsadó céggel, és külső szakértőket is bevontak. A szerződés előkerült, a munka elvégzését igazoló papírokat viszont nem találják az erőműben. Azt nem tudni, hogy a Gyurcsány-cégbirodalomnak megvannak-e még a maga példányai.
Gyurcsány Ferenc elődje is vett fel pénzt a paksi erőműből, csak néhány évvel korábban. Medgyessy Péter a rendszerváltás után adott szóbeli tanácsokat a Magyar Paribas Zrt. képviseletében az akkori paksi vezérnek, Pónya Józsefnek, akit nem sokkal később nyugdíjaztak. De 1994-ben, a szocialisták hatalomra kerülése után újra állami megbízást kapott. A paksi atomerőmű tulajdonosának, a Magyar Villamos Műveknek lett az igazgatósági tagja. Szavára volt munkahelye is adott ebben az időszakban, 1997-ben havi 350 ezer forintot, ’98-ban pedig havi 400 ezret kapott tanácsaiért az atomerőműtől. A pénz mellé ingyenes autó és mobiltelefon is járt – a Hír TV birtokába került felügyelőbizottsági jelentés szerint. Tanácsadói feladatait valószínűleg utólag dokumentálták.
