Brüsszel katonái kivonására szólította föl Moszkvát
Nem támadtak az oroszok hajnalban Krímben. Korábban cáfolták, hogy ultimátumot adtak volna az ukrán hadseregnek, hogy elhagyják a félszigetet. Brüsszel szankciókat készít elő Oroszországgal szemben.
Az orosz fekete-tengeri flotta cáfolja, hogy kedd hajnai 4 óráig ultimátumot adtak volna az ukrán hadseregnek a kivonulásra. Az orosz közlemény az ukrán háborús retorika részének nevezte a rémhírkeltést. Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy az ország nem mond le a Krím félszigetről, az orosz külügyminiszter szerint viszont meg fogják védeni az állampolgáraikat az ukrán szélsőségesektől. Bővebben >>>
Az Európai Unió szerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségeit és Brüsszel felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: Brüsszel fegyveres agressziónak minősítette Moszkva krími lépését. Németh Zsolt hozzátette: a külügyi tanács több pontban fogalmazta meg Oroszországgal szemben hozandó szankcióit, amennyiben az orosz katonák nem térnek vissza bázisaikra.
– Kilátásba helyezte a külügyi tanács, ha a feszültség eszkalációját Oroszország nem hagyja abba és nem tér vissza a békés feszültség kezelésének módszeréhez, akkor abban az esetben a vízumliberalizációs tárgyalások felfüggesztése, a már említett célzott intézkedések, illetőleg az új megállapodásnak – ami egyfajta társulási megállapodásnak a megkötését jelentené az EU és Oroszország között –, a tárgyalások megszüntetését is kilátásba helyezte az Európai Unió – közölte az államtitkár.
A Németh Zsolttal készült teljes beszélgetés itt tekinthető meg.
Rosszul kezdtek
Az új ukrán vezetés rosszul tette, hogy első lépésében korlátozta az orosz kisebbség nyelvhasználati jogát – mondta el a Hír TV-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Kaiser Ferenc szerint Ukrajna hadereje bár nagy létszámú, rendkívül szűkös költségvetéssel működik. A szakértő úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna tovább közeledik a nyugathoz, elképzelhető, hogy Oroszország elcsatolja a Krímet és Kelet-Ukrajnát.
– Ez a kormány rögtön rosszul kezdett, hiszen a nyelvtörvényt az elsők között vonták vissza és ezzel az orosz kisebbséget valós jogaiban is súlyosan megsértették, nem mellesleg a kárpátaljai magyarságot is. Tehát az első lépések között a kormányzat tehetett volna egy-két gesztust Oroszország felé, de inkább az orosz kisebbségbe rúgtak egy jó nagyot, és Putyin nyilvánvalóan ezt nem hagyhatta.
A Kaiser Ferenccel készült teljes beszélgetés itt tekinthető meg.
Brüsszel büntetőintézkedéseket vezethet be
Oroszországnak azonnal vissza kell vonni a katonáit Ukrajna területéről. Erre szólították fel az Európai Unió külügyminiszterei a moszkvai vezetést. A külügyminiszterek rendkívüli találkozóján szankciókról nem döntöttek, de ha Oroszország nem tesz eleget a felszólításnak, akkor kezdeményezik a vízumkönnyítésről szóló tárgyalások felfüggesztését. A magyar külügyminiszter szerint az EU-nak meg kell előznie az ukrán államcsődöt.
– Elítéljük Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megsértését, amelyet agresszív módon az orosz fegyveres erők követtek el. Elítéljük a fegyveres erők bevetését célzó felhatalmazást is – közölte Catherine Ashton. – Lennie kell békés megoldásnak, ami tiszteletben tartja a nemzetközi jog szabályait. Felhívjuk Oroszország figyelmét, hogy vonja vissza csapatait onnan, ahol most állandó jelleggel állomásoznak. Ezzel Oroszország megkérdőjelezhetetlenül megsérti nemzetközi kötelezettségvállalásait és ígéreteit – mondta az unió külügyi főképviselője.
 |
| Catherine Ashton brüsszeli sajtótájékoztatója Fotó: Europress/AFP |
A külügyminiszteri tanácskozás után Martonyi János elmondta: Magyarország is legitimnek tekinti az új ukrán kormányt, a visegrádi négyek pedig szorgalmazzák, hogy az unió minél hamarabb írja alá a szabadkereskedelmi szerződést Ukrajnával, erősítve az ország helyzetét. A magyar külügyminiszter hozzátette: az uniónak meg kell előznie az ukrán államcsődöt.
Feltételekkel hajlandók tárgyalni
Moszkva csak feltételekkel hajlandó tárgyalni az ukrán helyzetről. Hírügynökségi jelentések szerint az oroszok akkor folytatnák az egyeztetéseket, ha az ukránok végrehajtják február 21-ei kijevi megállapodást. Ebben a felek az alkotmányos reformról és egységkormány megalakításáról egyeztek meg.
Közben az Egyesült Államok felfüggesztette a kereskedelmi és befektetési tárgyalásokat Moszkvával. A washingtoni vezetés az Ukrajna elleni orosz katonai akcióra válaszul döntött a beruházások bővítéséről szóló egyeztetésekről. Az amerikai hadügyminisztérium pedig azt közölte, azonnal leállítják a katonai együttműködést Moszkvával. A Pentagon szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra vonatkozik. Így elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti gyakorlat.
Janukovics kérte a beavatkozást
Az orosz ENSZ-nagykövet szerint Viktor Janukovics kérte az orosz katonai beavatkozást Ukrajnában. Vitalij Csurkin New Yorkban, a világszervezet biztonsági tanácsának rendkívüli ülésén mutatta be az erről szóló dokumentumot a testületnek. Ebben a leváltott ukrán politikus közölte, az ország a polgárháború szélére sodródott és törvényesen megválasztott vezetőként a béke, és az ukrán nép megvédése érdekében fordult Putyinhoz. Az amerikai ENSZ-nagykövet viszont azt közölte, a krími orosz katonai fellépés nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, az megsérti a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverenitását. A diplomata közölte, nincs bizonyíték arra, hogy az Ukrajnában élő oroszokat megtámadták volna. Moszkva az oroszok védelmében vezénylet 16 ezer katonát a Krímbe az elmúlt hetekben.
