A bizottság azt is javasolta, hogy kezdődjenek tárgyalások Koszovóval a társulási megállapodásról. Közben Szerbiában továbbra is ezrek tüntetnek az egyezség miatt.
Az egyezség értelmében a főként szerbek lakta Észak-Koszovó hivatalosan is Pristina fennhatósága alá kerül, cserébe autonómiát kap az egészségügy, az oktatás, a rendészet és az igazságszolgáltatás terén. Szerbia a kilencvenes években háborút indított Koszovó ellen, a terület 2008-as függetlenné válása óta pedig nem hajlandó elismerni a létezését – most az európai uniós és NATO-csatlakozás reményében kötött alkut a két ország.
„Szerbia és Koszovó bebizonyították, hogy mindketten képesek a jövőre összpontosítani ahelyett, hogy a múlt rabságában élnének. A mi javaslatunk világos: mind Szerbia, mind Koszovó megérdemli, hogy döntő lépéseket tegyenek Európa felé” – fogalmazott Stefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.
Koszovót eddig öt uniós tagország nem ismerte el hivatalosan – köztük Románia sem –, attól tartva, hogy az új állam létrejötte elszakadásra bátoríthatja az erdélyi magyarságot. Bukarest most felülvizsgálja álláspontját.
A magyar kormány támogatja az Európai Unió balkáni bővítését, igaz, Szerbia esetében csak azzal a feltétellel, ha tiszteletben tartják a vajdasági magyarok jogait. A magyar kabinet a NATO-ban is szívesen látná a két államot. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Nyugat-Balkán egy lezáratlan ügy. Igaz, hogy Albánia már csatlakozott a szövetséghez, de mi lesz a »szláv« Nyugat-Balkánnal? Szükségünk van a szláv Nyugat-Balkán integrációjára is. Azt követően, hogy Szerbia és Koszovó kormányfői az elmúlt napokban megállapodást kötöttek, a feltételek abszolút kedvezővé váltak ehhez” – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Koszovó és Szerbia NATO-csatlakozása a katonai szövetség következő csúcstalálkozóján kerülhet napirendre.
