Von der Leyen: Moszkva súlyos árat fizetne egy Ukrajna elleni agresszió esetén
Oroszország nagy árat fizet, ha megtámadja Ukrajnát - mondta az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és az úgynevezett keleti partnerségéhez tartozó országok szerdai csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón, Brüsszelben.
"Ha Oroszország agresszíven lép fel Ukrajnával szemben, annak súlyos következményei lesznek" - jelentette ki Ursula Von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén leszögezte: súlyos választ adnának egy esetleges orosz agresszióra.
Kiemelték ugyanakkor, hogy az EU célja továbbra is a Kijev és Moszkva között kialakult feszültség diplomáciai úton történő csökkentése.
NATO-közeli források szerint Oroszország csaknem 100 ezer katonát vont össze az ukrán határhoz közel az elmúlt hetekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Brüsszelben külön-külön is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral.
Zelenszkij Macronnal tartott találkozóján reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió 2022-ben, a soros francia elnökség idején kiemelt figyelmet fordít majd Ukrajna biztonságára és az orosz hibridháború elleni küzdelemre Európában.
A Scholzcal folytatott találkozón Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról tárgyaltak. Zelenszkij szerdán hangsúlyozta, hogy Kijev nem ellenzi a békés rendezést célzó megbeszéléseket, ám hozzátette: Moszkva részéről egyelőre nem tapasztalt ilyen szándékot.
A szerdai csúcstalálkozón a Donyec-medencei konfliktus mellett előtérbe került a korrupció elleni harc és a demokratikus reformok előmozdítása is.
A felek - az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint a keleti partnerek közül Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna vezetői - kiemelték a közös értékeket, a kölcsönös bizalmat, és hangsúlyozták a partnerségi kapcsolatok szorosabbra fűzését.
A hatodik alkalommal megrendezett csúcstalálkozón nem képviseltette magát Fehéroroszország, amely felfüggesztette részvételét a partnerségben.
Ursula Von der Leyen ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy hamarosan egy demokratikusan megválasztott fehérorosz vezetőt üdvözölhetnek a tárgyalóteremben, ahol egyébként célzatosan üresen hagyták a volt szovjet tagköztársaság helyét.
Az elnök hangsúlyozta szimpátiáját a fehérorosz nép felé, hozzátéve: "a lehető leghamarabb" szeretnének koronavírus elleni oltóanyagot küldeni Fehéroroszországba.
Kiemelte egyúttal a Moldovának nyújtandó, 60 millió eurós gyorssegélyt, amelyre azért van szükség, mert a Gazprom orosz gázipari vállalat megemelte a Moldovába szállítandó gáz árát.
A csúcstalálkozót megelőzően a felek már leszögezték, hogy a keleti partnerségre vonatkozó uniós politika meghatározó elemei továbbra is a közös értékek és az alapvető elvek, és ezek képezik a jövőbeli menetrend minden más elemének alapját is.
A partnerségi politika hosszú távú célkitűzései alapvetően a koronavírus-járvány utáni helyreállításra, az ellenálló képesség fokozására és a szükséges reformokra irányulnak. A célkitűzésekhez 2,3 milliárd eurós regionális gazdasági beruházási terv társul, amely a számítások szerint mintegy 17 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást fog mozgósítani.
MTI
