

Szinte ugyanaz történik Romániában, mint 2006-ban Magyarországon. A választási osztozkodás miatt olyannyira elszaladt a költségvetési hiány, hogy a régi-új kormánykoalíciónak gyakorlatilag a legelső dolga a megszorítások bejelentése volt. Ezzel azonban vélhetően koránt sincs vége az intézkedéseknek, hiszen még jövőre is jó esetben hétszázalékos lehet az államháztartási deficit, ami közel kétszerese a magyar mutatónak.
Januártól a Ciolacu vezette kabinet gigantikus, 130 milliárd lejes kiigazítást hajt végre, ami az ígéretek szerint elsősorban a közszférát érinti. A sors különös, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség adja a pénzügyminisztérium vezetését, így Tánczos Barnára és a romániai magyarokra hárul a feladat, hogy rendbe szedjék a román államháztartást, amely évek óta nyögi a politikusok felelőtlenségének következményeit.
Keleti szomszédunknál eddig mindenfajta kísérlet megbukott, amely a költségvetési kiadások lefaragására irányult. Az igazság az, hogy már 2019-ben, tehát a Covid előtt letértek a fiskális fegyelmezettség útjáról, olyannyira, hogy az idén elérheti az államháztartás hiánya a GDP 9 százalékát is – ami pont kétszerese lehet a magyar deficitnek.
Mindez persze nem a véletlen műve: a magyar nyilvánosságban csak bezzegországként emlegett uniós tagállamban 2024-ben választási szuperévet tartottak. Hogy mennyire bőkezűek voltak a román politikusok, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyetlen év leforgása alatt
Ez persze jó hatással volt a kiskereskedelmi forgalomra, ami szeptemberben egészen elképesztő tempóban, több mint 10 százalékkal növekedett . Az már más kérdés, hogy az árakat is húzták a béremelések, ma az egész unióban Romániában a legmagasabb a infláció, novemberben 5,4 százalék volt.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP