Történelmi pillanatnak lehettek szemtanúi a Szent Péter téren összegyűlt tízezrek és a világ 1,4 milliárd katolikus hívője: a Sixtus-kápolna kéményéből ma délután fehér füst emelkedett fel, jelezve, hogy a 133 pápaválasztó bíboros döntésre jutott, és megválasztotta a katolikus egyház 267. pápáját. A konklávé, amely május 7-én kezdődött, több sikertelen szavazási kört követően ért el eredményt, miután a jelölt elérte a szükséges kétharmados többséget, azaz legalább 89 voksot. Az új pápa nevét és származását hamarosan a Szent Péter-bazilika erkélyéről jelenti be a bíboros protodiakónus, a hagyományos „Habemus Papam” szavakkal.
A pápaválasztás folyamata, amely évszázadok óta a katolikus egyház egyik legszentebb és legmisztikusabb hagyománya, újra megmutatta az egyház időtlen stabilitását és mély lelki elkötelezettségét. A konklávé során a bíborosok, a Szentlélek vezetésére hagyatkozva, nemcsak egy új vezetőt választottak, hanem kifejezték az egyház egységét és folytonosságát, amely Krisztus alapításától kezdve több mint kétezer éve áll sziklaszilárdan. A Sixtus-kápolna falai között, Michelangelo freskói alatt zajló szavazás egyszerre szimbolizálja az egyház isteni küldetését és emberi dimenzióját, hiszen a bíborosok a világ minden tájáról érkezve, különböző kultúrák és nyelvek képviselőiként hozzák meg döntésüket.
A katolikus egyház, amely Jézus Krisztus tanítására épül, a történelem viharai közepette is az emberiség lelki és erkölcsi iránytűje maradt. Az egyház nemcsak a hit őrzője, hanem a szeretet, az irgalom és az igazságosság globális szószólója. Kórházak, iskolák, jótékonysági szervezetek és humanitárius missziók milliói működnek az egyház égisze alatt, enyhítve a szegénységet, gyógyítva a betegeket és reményt adva a kirekesztetteknek. Az egyház tanítása a családról, az emberi méltóságról és a teremtés védelméről időtlen értékeket közvetít, amelyek a modern világ kihívásai közepette is iránymutatóak.
Ferenc pápa pápasága alatt az egyház különösen nagy hangsúlyt fektetett a társadalmi igazságosságra, a környezetvédelemre és a vallások közötti párbeszédre. Az új pápa előtt most az a feladat áll, hogy továbbvigye ezt az örökséget, miközben válaszokat ad a 21. század sürgető kérdéseire: a technológiai fejlődés etikai dilemmáira, a globális egyenlőtlenségekre és a szekularizáció kihívásaira. A katolikus egyház ereje éppen abban rejlik, hogy képes alkalmazkodni a kor változásaihoz, miközben hű marad Krisztus tanításához.
A Szent Péter téren összegyűlt hívek és a világ katolikus közösségei most egységben imádkoznak az új pápáért, kérve a Szentlélek vezetését, hogy az új Szentatya bölcsességgel, erővel és alázattal vezesse az egyházat. A fehér füst nemcsak egy új pápa megválasztását jelzi, hanem azt is, hogy az egyház, mint Krisztus misztikus teste, továbbra is élő és tevékeny közösség, amely képes megújulni és reményt adni a világnak.
Az új pápa programja hamarosan kiderül, de egy dolog bizonyos: a katolikus egyház, amely évszázadokon át túlélte birodalmak bukását, háborúkat és társadalmi változásokat, továbbra is az emberiség lelki otthona marad, világítótoronyként szolgálva a hit, a szeretet és a béke útján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni - jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A 69 éves Prevost az első amerikai pápa a katolikus egyház történetében. Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán. Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.
Fotó: Vatican News
