Ha pedig valóra válik Brüsszel terve és Ukrajna gyorsított eljárásban lép be az EU-ba, a szabad mozgás elve miatt a kegyetlenségéről híres ukrán maffia emberei is különösebb kontroll nélkül léphetnek be Európába. Magyarországnak a rendszerváltás időszakából van tapasztalata arról, milyen az, amikor az oroszajkú maffia elözönli az országot. Ráadásul az ukrán bűnbandák most, határnyitás nélkül is sok gondot okoznak, a banki csalások mögött 80 százalékban ilyen csoportok állnak.
Éppen csak a legfontosabbat, az Európai Unióban élő állampolgárok fizikai biztonságát teszi kockára Brüsszel akkor, amikor megpróbálja kierőszakolni Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba. Minden kétséget kizáróan ez olvasható ki az utóbbi idők egyes tanulmányaiból, szakértői megszólalásaiból, bűnügyi adataiból, valamint a közelebbi és a távolabbi uniós és magyar tapasztalatokból.
Szörnyű jelen, tragikus jövő
Kezdjük a szakmai megállapításokkal! Először is érdemes felidézni, hogy már a kiinduló állapot sem kedvező. A bűnügyi adatok szerint Ukrajna lényegében maffiaállam, a bűnözést tekintve Európában az egyik legrosszabb helyen áll és nagyon komoly bűnügyi káosszal járhat, ha EU-taggá válik.
És a helyzeten még csak ront a háború. Egy nemrégiben megjelent tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon résen kell lennie a világnak és benne Európának, ha a harcok – remélhetően minél hamarabb – abbamaradnak.
A hadiállapot megszűnése ugyanis Ukrajnában csökkentheti az állami ellenőrzést, ez pedig teret adhat a bűnözői hálózatok terjeszkedésének és fennáll a veszélye, hogy az ukrán alvilág új vezetési struktúrák alatt felemelkedésnek indul. A veszélyforrások száma szinte korlátlan. A tanulmány rámutatott például arra, hogy a háborúban szerzett szakértelem, különösen a drónok és a speciális műveletek terén, forradalmasíthatja a szervezett bűnözés módszereit és hatókörét. A feleslegessé váló fegyverek, hadianyagok a globális fegyverkereskedelmet lendíthetik fel, és többek között az afrikai, közel-keleti és latin-amerikai konfliktuszónákban köthetnek ki, ami potenciálisan az Európára nehezedő migrációs nyomást is növelheti.
Százezrek válhatnak bűnözővé
De nem csak fegyver, hanem fegyverforgató ember is nagy számban érkezhet. Ezt vezette le a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Mint kifejtette, az orosz–ukrán háború több százezer fős utánpótlást jelenthet a szervezett bűnözésnek, a valamikori fegyvernyugvással munkanélkülivé váló harcosok ugyanis új megélhetést keresnek majd, a speciális kiképzést kapott, a fronton is szolgált volt katonákat pedig tárt karokkal várja a maffia. – Amennyiben pedig Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor a munkaerő szabad áramlásának örve alatt gyakorlatilag mindenféle kontroll nélkül mozoghatnának Európában – hívta fel a figyelmet Horváth József.
Az unión kívüli bűnözés importálása nem lenne példa nélküli. A szakértő felidézte: amikor az illegális migrációval észak-afrikai és közel-keleti bűnbandák megjelentek az unióban, és átvették például a helyi drogpiacot, az EU vezetői úgy vélték, a probléma nem az illegális migrációval jött létre. Horváth József szerint sok mindenről beszélnek Brüsszelben, de csak úgy, mint más témáknál, a szervezett bűnözés megjelenésével kapcsolatban is félrefordítják a fejüket.
Brutálisak, kegyetlenek
A szakember az ukrán maffiáról is beszélt. Elmondta: ez az az egyik legjobban szervezett és legbrutálisabb bűnszervezet. Az ukrán maffia – akárcsak más, a kegyetlenségben hozzá mérhető csoport – alapvetően mindig két dologgal operál. Az egyik a híre, a másik a brutalitása. Az, hogy a híre messze megelőzi a maffiát, tudatos építkezés eredménye. Ha a bűnszervezet új területre akar betörni, a helyben lévő ottani bűnözői csoportokat ki kell szorítania. Ennek egyik útja, hogy a többiek önként átadják a piacot, legyen az drog, prostitúció, illegális fegyver, cigarettakereskedelem. Ám ha ez nem történik meg, jönnek a demonstratív és direkt nagyon brutális összecsapások. A kegyetlenség szempontjából pedig éppen „kapóra jöhetnek” az orosz-ukrán frontról érkező, a háború esetleges befejezése után munka nélkül maradt volt katonák, akik egyrészt rendelkeznek harci tapasztalattal, másrészt számukra a brutalitás egyáltalán nem idegen, hiszen a harctéren megszokták, hogy az marad életben, aki erősebb, gyorsabb, agresszívabb.
Bőven akad magyar tapasztalat
Magyarországnak bőven van tapasztalata abban, milyen az, amikor az oroszajkú, egyben ukrán alvilág megjelenik valahol . A rendszerváltás ugyanis nemcsak határnyitással járt: a szervezett bűnözés előretörése, a fegyverkereskedelem, a fegyveres rablások, a pénzmosás, a prostitúciós hálózatok kiépítése, a kábítószer-kereskedelem és az olajszőkítő maffia felemelkedése is kezdetét vette. Megjelentek az egykori posztszovjet utódállamok (például Ukrajna) kormányaival vagy akár titkosszolgálataival, korrupt politikusaival, rendőreivel jó kapcsolatot ápoló, többek között ukrán gengszterek.
Az abból a régióból érkező bűnözők először csak a honfitársaiktól szedtek idehaza védelmi pénzt, ám ez később megváltozott. Mindennaposak voltak a fegyveres rablások és az utcai erőszak.
Volt olyan nap az 1990-es évek elején, amikor a Keleti pályaudvar környékén, a moszkvai gyorsvonat beérkezése után 11 fegyveres rablást jelentettek a Rákóczi útról. A magyar rendőrök mindennapos életveszélyben dolgoztak: ezek az ukrán bűnözők az afgán hadszintért is megjáró veteránok voltak, tele fegyverekkel. Olyan is előfordult, hogy a fővárosi prostitúciós piac felosztása miatt alakult ki tűzharc a Szentendrei úton orosz és ukrán bűnözők között.
Már dolgoznak itthon az ukrán bűnözők
Az ukrán bűnbandák már most is dolgoznak idehaza és komoly károkat próbálnak okozni. A minap a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról a Kormányinfón, hogy az elmúlt időszakban elszaporodtak azok a banki csalások, amelyekben az ügyfelek adatait próbálják ellopni. A közelmúltban magánszemélyeknek nyolcmilliárd forint kárt okoztak ezek a csalások – mondta Gulyás Gergely. Ebből másfél milliárdot sikerült visszaszerezni, de ez nehéz feladat. A tárcavezető kifejtette: a csalások mögött 80 százalékban ukrán szervezett bűnözői csoportok állnak. A kormány meghallgatta a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának jelentését, és egy munkacsoport megalapításáról döntött, amelynek célja a kibertámadások leállítása, és az ukrán szervezett bűnözés visszaszorítása.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: demokrata.hu
