Budapest ostromának civil áldozataira emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke hangsúlyozta, hogy az emberi élet magasabb érték, mint a háború célja, legyen az gazdasági vagy politikai cél. Hozzátette, hogy a háborút általában "nem józan emberek kezdik meg".
A KDNP-s politikus kiemelte: a civil áldozatokra emlékezők az emberi méltóság, az élet és a béke mellett tesznek hitet. "A béke jelenti a háború elkerülését, korunkban pedig a háború végét". Amikor a civil áldozatokra "emlékezünk, akkor egy háború nélküli világra gondolunk, ahol kiteljesedhet az emberi élet" - idézték a közleményben Harrach Pétert.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója arra mutatott rá, hogy a háborús veszteségekről beszélve az emberek hajlamosak a harcokban elesett hősökre, katonákra gondolni. A Nemzeti Örökség Intézetében fontosnak tartják, hogy a harcok civil áldozataira és mellettük "a világban most zajló háborúk minden civil áldozatára is emlékezzünk, és emlékeztessük magunkat arra, milyen nagy érték a béke, amelyben élhetünk" - hangsúlyozta a főigazgató.
Az intézet emlékeztet arra, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két sír az úgynevezett Regent-házban, valamint a Vitéz u. 2., illetve a Fő u. 59. szám alatti sarokházakban elhunytaknak állít emléket. Mint írták, 1944. december 25-én zárult be a főváros körüli ostromgyűrű, ezt követően a német és magyar csapatok 50 napon át védték a várost, egyre szűkebb területre visszahúzódva; 80 éve, 1945. február 11-én a budai várnegyedben még kitartó csapatok - noha nem kaptak rá parancsot - kitörést kíséreltek meg; 25 000 katona vett részt az akcióban, mindössze 700-an jutottak át az ostromgyűrűn - idézték fel a közleményben.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
