Egy performansszal emlékeztek a 20 éve elhunyt Pál István rendezőre a Bodyssey projekt tagjai a Thealter Fesztiválon. Az alternatív színházi seregszemle szervezője azt mondta: a rendezvény lényege az örömjáték.
„Hogyha majd valaki így kezdi a mondatot, hogy nincs pénz, és ezért nem tudunk jönni, akkor majd kénytelen lesz belőlem a bukott nyelvész előjönni és azt mondani, hogy nincsen pénzzel nem kezdünk mondatot. Háttal akkor inkább. Nincsen pénz, hát, akkor mi van? Hát például a tehetséged, a szorgalmad, az, hogy a színházzal vagy, az, hogy jössz és játszol, a nézők meg nézik. Na ez a fesztivál” – fogalmazott Balogh József.
A történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszál a Forte Társulat Vaterland című darabja. Az előadás a fizikai színház eszközeivel meséli el a történetet.
„Nagyon izgalmasnak találom azt a fajta munkát és azt a fajta játékot, amikor akár egy adott és klasszikus színpadi drámát úgy dolgozok fel, illetve úgy adaptálok, úgy állítok színpadra, hogy ott a mozgásnak, az emberi testnek nagyon fontos szerepe van. És ezt nevezhetjük fizikai színháznak” – mondta Horváth Csaba, társulatvezető, koreográfus.
Utcaszínházi darabokat is láthat a fesztivál közönsége. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium egykori növendékei a Klauzál téren mutatták be a Jó nagyon?! című produkciót.
„A Thealter megadta azt a témát, amiben dolgozunk, az az volt, hogy Shakespeare Szentivánéji álom, de eltérhetünk tőle, viszont akkor szerelem. Tehát ehhez a témához valahogyan viszonyulunk. Különböző generációk élménye, története fonódik itt össze” – mondta Békési Eszter, a gimnázium rendezője, tanára.
Az alternatív színházi fesztiválon a szegedi kisszínházban, a régi zsinagógában de még a Csillag-börtönben is tartanak előadásokat.
