Alfred Nobel svéd kémikus 1895. november 27-én kelt végrendeletében, rendelkezett arról, hogy vagyonának kamataiból évről, évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia, orvostudomány és az irodalom legjobbjai, és az a személy aki a békért a legtöbbet tesz.
1905 óta dicsekedhetünk magyar Nobel díjasokkal.
1905-ben Lénárd Fülöp fizikai, 1914-ben Bárány Róbert orvostudományi 1925-ben Zsigmondy Richárd kémiai, 1937-ben Szent-Györgyi Albert orvosi és élettani, 1943-ban Hevesy György kémiai, 1961-ben Békésy György, 1963-ban Wigner Jenő fizikai, 1971-ben Gábor Dénes fizikai, 1986-ban Polány János kémiai, 1994-ben Oláh György kémiai, 1994-ben Harsányi János közgazdasági, 2002-ben Kertész Imre irodalmi Nobel díjban részesültek.
Hétfőn és kedden, 2023. október 2-án és 3-án újabb magyar Nobel-díjakra ébredtünk.
Karikó Katalin és kutatótársa az MRNS technológia kifejlesztéséért kapta az elismerést.
Kedden délelőtt jelentették be a fizikai Nobel díjasokat. Ismét egy magyar, Krausz Ferenc fizikus és kutató társai kapták az elismerést.
A tudóst meglepte a bejelentés, éppen az egyetemi laborba tartott.
Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva ezzel az attofizika tudományát.
Továbbiak a témában
Az illúzió ára: amikor a 70%-os kedvezmény valójában ráfizetés – A Radar útmutatója a tudatos vásárláshoz + videó
Az Utolsó vacsora a Tháliában: kortárs feszültségek a színpadon, a Radar a kulisszák mögött + videó
