2015. június 23-án fogadta el a az országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely a hadigondozási ellátásra jogosultak körét kibővítette, így a hadigondozottak és hadiárvák nyugdíjukon felül 8850 forint támogatást kapnak. A második világháború befejezésének 70. évfordulóján, július 4-én hatályba lépett módosítás óta 42 ezer kérelem érkezett, ebből 27 ezer kérelmet már fel is dolgoztak, alig néhány száz kérelem került elutasításra, várhatóan a 47 ezer kérelemből több mint 40 ezer sikeres lesz.
„Eredményként könyvelhetjük el, hogy újra egységes lett a hadigondozás. A volt hadiárvák visszakerültek a hadigondozási körbe. Ez óriási nagy eredmény. Azelőtt kaptak 50 ezer forintot, még az első Orbán-kormány idején és ezzel kikerültek a hadigondozás köréből, most újra visszakerültek, talán ez a legnagyobb eredmény” – mondta Ipacs József, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének elnöke.
Török Margit édesapját veszítette el a második világháborúban, édesanyjuk egyedül nevelte fel két testvérével együtt. Férje édesapja is eltűnt a háborúban. Azt mondta, a legrosszabb az volt, hogy édesapjáról nem beszélhettek, mert a kommunizmus ideje alatt bűnösnek tartották.
„Nem voltak apáink, nem tudtunk tanulni, mert nem volt lehetőség, anyagi lehetőség, de legalább az emlékükre egy kis lelki elégtétel, inkább így mondom, és ezt most is így érzem, nem az a pénz a legfontosabb, nagyon jó, persze, hogy jó, de leginkább az, hogy most már érezzük, tényleg elismerték őket” – Bánfi Sándorné Török Margit.
Aki a második világháborúban Magyarországért harcolt és a Szovjetunió ellen küzdött, 1949 után az ország ellenségeként bűnösnek számított. Az ellátmányukat akkor meg is vonták tőlük, mondta Lázár János.
„Ezt a szégyent, és egy ehhez hasonló nagy szégyent szerettünk volna orvosolni akkor, amikor megpróbáltunk igazságot szolgáltatni, visszaadni a becsületét mindazoknak, akiket 1949 után a Rákosi-diktatúra megbélyegzett azzal, hogy egy olyan ember hozzátartozói voltak, akik hősként küzdöttek a második világháborúban. Visszaadni azoknak a családoknak a becsületét, akik a legnagyobb áldozatot hozták, mert még egyszer mondom, nem a pénz, nem a kárpótlás, nem a törvény, a megbékélés, a hősöknek megadott tisztelet, és az igazság szolgáltatása az, ami lezárhat egy háborút” – emlékeztetett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János szerint az is szégyen, hogy az ’56-os megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után kell bíróság elé állnia.
