A vörsiek magukénak érzik a betlehemet, építésekor többen hoznak hozzá kövirózsát, borostyánt vagy egész fenyőt. A kétezres évek elején elérte az 50 négyzetméteres területet, nagyobbá a templom méretei miatt már nem tudják növelni. Azóta inkább a részletek minél jobb kidolgozására összpontosítanak. Arra is figyelnek, hogy minden évben kicsit más legyen, mint korábban.
„Azért minden évben megvan a saját kihívás, mert egyik azt mondja, így legyen, a másik úgy, és akkor a csapat végre kialakítja a képet. Közben jönnek az ötletek mindig, hogy mi legyen, hova helyezzük az egyik dombot, másikat. A bábuk más elhelyezésbe jön le, másképp fog lejönni a hegyről az út. a pásztorok máshol lesznek, és ebben mindig másképp lesz az összkép” – mondta el Simon György betlehemépítő.
A betlehemet advent első vasárnapja előtt két héttel kezdik építeni, melynek pár éve egy Betlehem városát ábrázoló festmény is része.
„Nagyon finoman kiegyensúlyozva építjük. Vagyis megőrizve, nagyon figyelve a hagyományokat, nagyon-nagyon sok újító gondolatunk lenne, de nem szabad nagy lépésekben megtenni. Tehát itt mindig megbeszélve a férfiakkal, egy olyan 10-15 férfivel, hogy építsük meg azt a betlehemet, amit, ugye, átlagban nagyon szeretnek az emberek. Azt a látványos mohával, fenyővel és tujával díszített betlehemet” – mondta a helyi plébános, Mód Miklós.
A vörsi betlehemet, mely február 2-ig látogatható, évente több tízezer zarándok keresi fel.
