Az MSZP szerint a jelölőfolyamat törvénytelen volt, mert a testület szocialista tagja, Tóth Bertalan korábban lemondott a bizottsági tagságáról, így csonka testület döntött az alkotmánybírák személyéről.
Az Alkotmánybíróság létszáma tavasszal csökkent tizenegy főre, az elnöki pozíció is üres április óta.
Az új alkotmánybírákat tizenkét évre választják, ehhez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazata szükséges.
„Pártkatonák!”
Pártkatonáit ültetné az Alkotmánybíróságba a Fidesz a Párbeszéd társelnöke szerint. Szabó Tímea a Hír TV reggeli műsorában azt mondta, a kormánypárt az elmúlt hat évben gátlástalanul saját politikai és gazdasági érdeke szerint változtatta a jogszabályokat, és most is így tenne. Hozzátette, pártja törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely tizenegy főben maximálná az Alkotmánybíróság testületének létszámát, és megváltoztatná a bírák választásának folyamatát. Az ellenzéki párt képviselői egyébként nem vesznek részt a mai szavazáson.
„Ugyanezeket a személyeket lehetne újra indítani, de változtassuk meg a választási eljárást is, azaz a tizenegy főből három személyt jelöljön az MTA jogtudósaiból álló testületi intézmény, aztán a Kúria teljesüléséből szintén három jelöltet javasoljanak. Ezt a hat személyt a köztársasági elnök hagyná jóvá azért, hogy ne mindent a parlament, és ne legyen minden aktuálpolitizálva. A maradék öt főt pedig a frakciókból álló eseti bizottság jelölné, ahogy korábban is” – mondta stúdiónkban Szabó Tímea.
Az országgyűlési törvény szól az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottságokról, nem az AB-törvény, így tévesen hivatkozik az MSZP frakcióvezetője arra, hogy törvénytelen volt a bírák jelölése – hangsúlyozta Magyarország élőben című műsorunkban Schiffer András, az LMP volt társelnöke. Bővebben >>>
