December 1-jétől ismét teljes létszámmal, 15 taggal működhet az Alkotmánybíróság. Az Országgyűlés Szabó Marcelt, Schanda Balázst, Hörcherné Marosi Ildikót és Horváth Attilát 12 évre választotta be a testületbe. A szocialisták nem szavaztak, szerintük már a bírók jelölésére létrejött eseti bizottság döntése sem volt szabályos.
„Törvénysértően választják meg az alkotmánybírókat, mert bárki bármit mond, az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, hogy legalább kilenctagú bizottság jelölheti az alkotmánybírókat, és ez a bizottság múlt hét pénteken csak nyolcfős volt” – mondta Tóth Bertalan frakcióvezető.
A szavazáson a Jobbik sem vett részt, mert bár a jelöltekkel nincs kifogásuk, a jelölési eljárást ők is sérelmezték.
„Múlt hét csütörtökön délután tudtuk meg, hogy pénteken a jelölőbizottság ülésezni fog, és hogy kedden, azaz a mai napon már szavazás is lesz” – közölte Staudt Gábor.
Alkotmánybíró-választáshoz kétharmados többség kell a parlamentben, az LMP pedig már a múlt héten jelezte, hogy ezt biztosítja a kormánypártoknak.
„Az LMP ma kiiratkozott az ellenzéki pártok soraiból. A Demokratikus Koalíció nevében ma jelképesen fideszes párttagkönyveket adtam át Szél Bernadettnek és Hadházy Ákosnak” – nyilatkozta Varju László.
A DK eddig is keményen bírálta az LMP-t a döntése miatt, a szócsata pedig a parlamenti sajtószobában folytatódott, amikor váratlanul megjelent a teljes LMP-frakció, és korábbi vezetőjük, Schiffer András is.
Schiffer: Ennyit arról, hogy Szabó Marcel mennyiben szerkesztette az alaptörvényt. Állították azt, hogy Schanda Balázs részt vett a vallásszabadságot eltipró egyháztörvény elkészítésében.
Varju: Nem egészen pontos. Azt állítottuk, hogy ő a pedofíliát relativizáló mondataival, ilyen szellemiséggel nem vehet részt az Alkotmánybíróságban.
Schiffer: Varju úr, ön hazudik, tudniillik...
Varju: Ön hazudik, kedves Schiffer úr.
Később az LMP politikusai kifejtették: a jelöltek szakmai múltja biztosítja az Alkotmánybíróság függetlenségét.
„Mi úgy látjuk, hogy a DK-nak nem sikerült megértenie azt, hogy az Alkotmánybíróság választásának mi a tétje, és mit jelenthet az Magyarország számára, hogyha ez a bíróság elkezd működni, és olyan döntések tudnak születni, amelyek jobban tudják a magyar embereknek az érdekeit képviselni a jogi színtéren” – mondta Szél Bernadett társelnök.
„Egy focimeccsen kétféleképpen lehet a híradóba bekerülni: hogy vág az ember ötöt, ebből kettőt ollózva, hármat oxival, vagy meztelenül befut a pályára a második félidő közepén” – így kommentálta Kósa Lajos az ellenzéki pártok vitáját. Mint mondta, a megválasztott bírók szakmai múltjára nem érkezett kifogás. A Fidesz frakcióvezetője reagált a szocialisták vádjaira is.
„A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben. A bizottság megalakulása során tagot nem jelölő képviselőcsoport a bizottság fennállása alatt bármikor jelölhet tagot, akit az eredeti eljárásnak megfelelően választ meg az Országgyűlés. Tehát kifejezetten benne van, hogyha valamelyik frakció nem vesz részt a munkában, attól a bizottság munkája teljesen szabályszerű” – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.
Az Országgyűlés kedden nemcsak új tagokat, hanem az Alkotmánybíróság új elnökét is megválasztotta Sulyok Tamás személyében.
