Felvételekkel bizonyítaná az Amnesty International, hogy a terrorcselekményért elítélt Ahmed H. 2015 őszén a megafonnal nem hergelte, hanem éppen csitította társait a röszkei határátkelőnél. A szír férfit, aki már évek óta Cipruson élt, és családtagjait próbálta Nyugat-Európába eljuttatni, első fokon tíz év fegyházra ítélte a Szegedi Törvényszék.
Az emberi jogi szervezet nemzetközi kampányt és petíciót is indít Ahmed H. szabadon bocsátásáért. Az Alapjogokért Központ igazgatója azonban azt hangoztatja, hogy a röszkei eset is azt bizonyítja, hogy tovább kellene szigorítani a magyar menekültügyi szabályokon – úgy, hogy a menekültek a jövőben Röszkéig se juthassanak el. Eszerint egy szír menekültet például a hozzá legközelebb eső, első biztonságos országnak, azaz Törökországnak kellene befogadnia. A magyar kormánynak ezt akkor is alkotmányba kellene foglalnia, ha az unió ezért megtámadná, véli a szervezet igazgatója.
„A migrációs válság által okozott negatív hatások már rövid távon is keletkeznek, viszont az említett eljárások, amelyek vélelmezhetően valóban be fognak következni akár az Európai Unió, akár más nemzetközi fórumok részéről – melyek ugye elítélnék Magyarországot, legalábbis eljárást kezdeményeznének Magyarországgal szemben –, hosszú évekig tartanának, mire a migrációs válság már nyilvánvalóan sokkalta negatívabb befolyással bírna Magyarországra” – nyilatkozta Szánthó Miklós.
„Egészen elképesztőnek tartom, hogy egy magyar civil szervezet azt javasolja a kormánynak, hogy menjen szembe a Magyarországra nézve kötelező érvényű uniós előírásokkal” – mondja az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője. A menekültek jogainak megsértése miatt az AI Magyarország unióból való kizárását is indokoltnak tartaná. Szerintük számos olyan eset is előfordult, hogy még a fellebbezés elbírálása előtt kitoloncolták az országból a menedékkérőt, ami szembemegy az EU-s joggal.
– Bízom abban, hogy az Európai Unió idén keményebb lesz, és azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet 2015 decemberében elindított Magyarországgal szemben, végigviszi, és hogyha úgy találja, hogy Magyarország valóban megsértette a menekültek és migránsok jogait, akkor megteszi a szükséges lépéseket.– Mi lehet ez a szükséges lépés?– Ez általában folyamatos dialógus. Föl fogják szólítani Magyarországot arra, hogy a kifogásolt jogszabályt módosítsa. Hogyha ennek Magyarország nem tesz eleget akkor mindenféle gazdasági és egyéb szankció lehet a vége.(Demeter Áron emberi jogi szakértő)
A hatóságok idén eddig 1142 illegális belépési kísérletet regisztráltak a magyar–szerb határszakaszon, őket a határt vigyázó egyenruhások vezették vissza a szerbiai oldalra.
