Gyurcsány ingyen is odaadta volna
Ismét elfogultsággal vádolta az ügyészséget Gyurcsány Ferenc. A Sukoró-ügy csütörtöki tárgyalására tanúként beidézett volt miniszterelnök koncepciós pernek nevezte az egész eljárást. A vádhatóság szerint az államot mintegy másfél milliárd forintos kár érte volna, ha megvalósul az izraeli befektetők által szorgalmazott telekcsere és a Velencei-tó partjára épül fel a kaszinóváros. Gyurcsány szerint viszont a beruházás hasznot hozott volna és a tárgyalóteremben többször is indulatos vitába keveredett az ügyésszel.
Piros tornacipőben és farmerben érkezett Gyurcsány Ferenc a Szolnoki Törvényszékre. A volt miniszterelnök a tárgyalóterem előtt baráti kézfogással üdvözölte a Sukoró-ügyként elhíresült büntetőper vádlottjait: Tárai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezetőjét, Markó Andrea volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárt és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. korábbi értékesítési igazgatóját. Annak idején a nyomozóügyészség még Gyurcsányt is gyanúsítottként hallgatta ki, de végül vádat őellene nem emeltek.
A bíróság először arról a miniszterelnöki emlékeztetőről kérdezte Gyurcsányt, amely még 2008-ban a Parlament Nándorfehérvári termében a sukorói telekcserében érdekelt amerikai–izraeli befektetői csoport jelenlétében készült. A találkozó célját a volt kormányfő a projekt bemutatójával indokolta. Arra a kérdésre pedig, hogy mit jelent a dokumentumban az a szófordulat, hogy „a koncessziós pályázat rendben lesz", azt válaszolta: erről a kormány joga volt dönteni.
„Mindazok, akik ezzel a beruházással szembe jöttek, sikeresen vettek el egy lehetőséget Magyarországtól. Én végtelenül sajnálom ezt a dolgot és be kell valljam, engem egyáltalán nem zavarna, ha Magyarországon az Audi, a Mercedes, a tegnap átadott gyöngyösi pelenkagyár jól járna Magyarországon. És nem zavart volna, ha a befektetői kör is jól jár” – mondta el a DK elnöke a bíróság előtt.
Gyurcsány azt mondta, ő akár ingyen is odaadta volna a Velencei-tó parti területet a kaszinóépítő külföldi üzletembereknek. A vádhatóság szerint a tervezett telekcserével csaknem másfél milliárdos kár érte volna az államot. A volt miniszterelnök szerint ez nem igaz. Gyurcsány Ferenc a meghallgatás során egyébként többször is kioktatta az ügyészség képviselőjét.
„Ha az ügyész úr azt kívánja, hogy Kovacsics úrnak hívjam, akkor hívjon Gyurcsány úrnak, ha úgy kívánja, hogy ügyész úrnak, akkor hívjon miniszterelnök úrnak... Nem Gyurcsány Ferenc magánszemélyként állok a bíróság előtt, hanem volt miniszterelnökként” – fogalmazott.
Az ügyész több kérdésére a bírónő válaszolt Gyurcsány helyett, mondván, a tanú azt már elmondta. De azt megerősítette a volt miniszterelnök, hogy Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter is mindent tudott a kaszinóberuházás előkészületeiről. „Bajnai Gordon általános felelősséggel tartozott, hogy koordinálja, segítse, ha kell, szervezze” – mondta el Gyurcsány.
A Szolnoki Törvényszék tanúként hallgatta meg Veres János MSZP-s országgyűlési képviselőt is a Sukoró-ügyben. A volt szocialista pénzügyminiszter azt állította: nem a befektetők szabták meg a kaszinóépítés feltételeit.
„A befektetők semmit nem diktáltak. A befektetők elmondták, hogy ők mit szeretnének, ebből mi meghallgattuk, hogy mi az, ami megvalósítható a magyar jogszabályok szerint, és aztán kiírtuk a magyar állam érdekeinek megfelelően magát a pályázatot” – szögezte le a volt pénzügyminiszter.
Veres János egyébként Gyurcsány Ferenchez hasonlóan koncepciós eljárásnak nevezte az ügyet és visszautasította, hogy az akkori kormány kárt okozott volna azzal, hogy el akarta cserélni Joav Blum izraeli üzletember Pest megyei gyümölcsöseit a sukorói vízparti ingatlanra.
