Sztrájkbizottság a közszolgálati béremelésért
Demonstrációs és sztrájkbizottságot alakított huszonnyolc, a közszolgálatban dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezet. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány jövő január elsejétől húsz százalékkal emelje a fizetésüket. Ez csaknem 420-450 ezer dolgozót érint. Ha egy hónapon belül nem ül velük tárgyalóasztalhoz a kormány, demonstrálni és sztrájkolni fognak.
98 ezer forint a minimálbér, 114 ezer forint a bérminimum. Ebbe a két bérkategóriába tartozik ma a közszolgálati munkavállalók 33-36 százaléka. Ez több mint 200 ezer embert jelent. Az ő fizetésük nőtt az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum, más néven a szakmunkás-minimálbér emelése miatt. 2010-ben a minimálbér a bruttó 75 ezer forintot sem érte el. A különböző állami hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők alapfizetése viszont évek óta változatlan, bérüket még az előző kormány fagyasztotta be.
– Most sem kívánjuk azt mondani, hogy akár a rezsicsökkentés, akár a családi adókedvezmény, az semmit nem számít. De egyrészt ebben a körben, akiknek mi béremelést követelünk, ott nagyon kevés az, aki igénybe tudja venni a családi adókedvezményt, másrészt pedig, igenis, ami 2008 óta elmaradt bérfejlesztés, azt a rezsicsökkentés sem tudja ellentételezni – mondta Fehér József, a Közszolgálati Demonstrációs és Sztrájkbizottság ügyvivője.
A sztrájkbizottságot a közszféra dolgozóinak 28 szakszervezete alakította meg. 20 százalékos béremelést követelnek, a béren kívüli juttatásokat pedig egységessé tennék, és jogszabályban rögzítenék.
„Európai összehasonlításban bizony nagy érték, hogy a közszférában megmaradtak a munkahelyek, és a bruttó bérek nem csökkentek.” – A nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára szerint akár év közben is emelhetik a közszolgálati dolgozók bérét, ha lesz rá pénz a költségvetésben.
– 20 százalékos általános béremelés, tarifaemelés az 400 milliárd forintnál nagyobb éves kiadást jelentene, ez a GDP 1,3 százaléka. Tehát, ha önmagában ezt a béremelést biztosítaná a kormány, akkor biztos, hogy érdemben 3 százalék fölött alakulna a hiány. Azt gondolom, hogy senkinek nem érdeke az, hogy a túlzottdeficit-eljárás kilenc évi lezárása után visszaessünk egy ilyen eljárásba, és elveszítsünk európai uniós forrásokat. A felelős gazdálkodás azt követeli meg, hogy amennyiben van fedezete a béremeléseknek, akkor az megvalósulhasson – közölte Banai Péter Benő helyettes államtitkár.
A szakszervezetek egy hónapot adtak a kormánynak a tárgyalások megkezdésére. Ellenkező esetben tüntetni és sztrájkolni fognak.
