Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj. Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt, októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik. A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3000 forint helyett 8250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6000 forintról 11 ezerre nő.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ismertetője szerint nem drágul ugyanakkor az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés és jelzálogszerződés közokiratba foglalásának díja. Nem kell többet fizetniük azoknak sem, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, vagy akik a házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Továbbra is ingyenes marad a végrendeletek országos nyilvántartásba történő bejegyzése is - olvasható a Népszavában.
Közleményben reagált a Magyar Közjegyzői Kamara
A közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó – 2018. szeptember 30-ig hatályos – 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben, azaz 27 éve született. Habár az 1991-es díjrendelet az elmúlt több mint két évtizedben a közjegyzői eljárásokat érintő reformok és az újonnan bevezetett közjegyzői feladatok kapcsán időről-időre módosult, átfogó felülvizsgálatára és a közjegyzői díjszabás alapjainak korszerűsítésére húsz éve nem került sor (az ügyérték alapján számítandó díjtételek legutóbbi módosítása 1996-ban, a tevékenységre fordított idő alapján számítandó díj mértékének legutóbbi emelése 2001-ben történt).Ez azt jelenti, hogy miközben 1991 óta a havi bruttó átlagkereset Magyarországon csaknem a tizenhétszeresére nőtt (17.934 forintról 297.017 forintra), a közjegyzők díjtételeinek nagy része változatlan maradt. A gazdasági és társadalmi viszonyokban bekövetkezett, valamint a jogszabályi környezetet és a közjegyzői tevékenységeket érintő változásokra tekintettel a jogalkotó új díjrendeletet – a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendeletet – alkotott, amely 2018. október 1-jén lép hatályba.Az új rendelet egységes keretbe foglalja a közjegyzői díjak kiszabásának módját és mértékét, így biztosítja, hogy azonos közjegyzői szolgáltatás igénybevételéért az ügyfeleknek minden irodában ugyanannyit kelljen fizetni. Az új díjrendelet hatálya a fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás díjára nem terjed ki, ezek tehát egyáltalán nem változnak. Az új rendelet továbbá a hatálya alá tartozó 20 közjegyzői eljárás közül 7-nek nem változtat a díjtételén. Nem érinti a díjrendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalását – ennek díjtétele megegyezik a korábbi szabályozás szerinti díjjal. Nem változik továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos eljárások, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának és a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetésének díjtétele sem. A Végrendeletek Országos Nyilvántartásába való bejegyzés pedig továbbra is ingyenes marad.A közjegyzői munkadíj mértéke abban az esetben, ha az eljárás ügyértéke megállapítható, 200 millió Ft ügyértékig valamennyi ügyérték-sávban 4500 Ft-tel emelkedik. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapul vételével kell számítani; az egy óráért felszámítandó munkadíj pedig 1500 Ft-ról 5500 Ft-ra emelkedik.
