A versenyképességi tanács, és sok egyéb szervezet is számos programot állított már össze, hogy hazánk versenyképességét növelje. A számos hasonló mutató közül az Eurostat fejlettségi mutatója, az egy főre jutó GDP-t az EU átlagához viszonyítja. Ezen hazánk 1% pontot javítva most 68%-on áll. Az ilyen mutatók azonban csalókák: Budapest ennél jobban áll, de egyes régiók azonban 50% alatt vannak.
„A versenyképességi rangsorok módszertana problematikus, nem egyformán mérnek. A legjobb, ha saját céljainkból indulunk ki és abban próbálunk meg előbbre jutni"– mondta el a Magyarország élőben stúdiójában Csath Magdolna.
„Ahol mi jók vagyunk, azok a makro mutatók. A gyengeségeink az innovációban, humán vagyonban, digitalizációban a termelékenységben és hatékonyságban vannak. E legutóbbi a rendelkezésünkre álló erőforrások felhasználásának módját jelenti ez utóbbi, ebben kell javítani pozícióinkat"– ismertette a helyzetet Csath Magdolna. „Az extenzív fejlődés forrásai kiapadóban vannak, itt az ideje a váltásnak"– tette hozzá.
A közgazdász szerint a hosszútávú versenyképességhez nagyon fontos a bürokráciacsökkentés, az előreláthatóság megvalósítása, az adórendszer barátságosabbá tétele, valamint az oktatás és egészségügy fejlesztése.
Most az MNB 330 pontos tervét, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Kereskedelmi Kamara anyagait összegezve jött létre egy Pénzügyminisztériumi anyag, amely rövidebb távú cselekvési tervbe fésülte össze a hosszú távú elképzeléseket tartva a fiskális szigort, mert az eladósodottságot nem lehet növelni.
„A lehető legjobb ötletekkel kell előállni, konkrét célokat kell megfogalmazni"– mondta Csath Magdolna. „Ebből kell egy csokor, melyet meg kell valósítani, és fontos, hogy ennek egy felelőse legyen"– tette hozzá. A közgazdász szerint a szinergia megteremtése nagyon fontos, így az, hogy a kormány szintjén egy ember végezze az ellenőrzést és számonkérést, így a kitűzött céloknak jó gazdájaként tudjon viselkedni.
