
A hálózat nem adja fel
A baloldal guruló dollárjai azt bizonyítják, hogy az ellenzéket az amerikai Demokrata Párthoz kapcsolódó hálózat finanszírozza, tehát nem magyar nemzeti érdekeket szolgálnak. Bár a szponzoraik azt várták volna el, hogy tavasszal hatalomra kerüljenek a magyarországi zsoldosaik, ez nem jött össze. Viszont a szivárványkoalíciónak tovább kell szolgálni az újabb milliárdokért. Ezért küzdenek, lobbiznak nap mint nap az Európai Parlamentben, ahol azért dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a számára jogosan járó uniós forrásokat.
A baloldali forgatókönyv szerint az energia szankciók támogatása, az orosz gáz blokkolása azért fontos cél az ellenzék számára, mert a gazdasági válság munkanélküliséget, szociális feszültségeket eredményezne. Ez politikai káoszhoz vezetne, így szeretnék megbuktatni az Orbán-kormányt. Mindent a hatalomért!
Ha a terv sikerülne, mindenben kiszolgálnák a patrónusaik, az amerikai baloldali hálózatok társadalom- és gazdaságpolitikai céljait. Szabad utat engednének a genderőrületnek, a meleglobbi céljainak, eltörölnék a gyermekvédelmi jogszabályokat, illetve tönkretennék Európa leghatékonyabb családpolitikai intézkedéseit.
TERMÉSZETESEN A GAZDASÁGBAN ÚJRA MAGÁNOSÍTÁSBA KEZDENÉNEK, A 2010 UTÁN VISSZASZERZETT NEMZETI VAGYON NAGY RÉSZÉT ÚJRA KIÁRUSÍTANÁK.
Soros György elsősorban üzletember, nemhiába akarta megszerezni a kilencvenes években az OTP-t is. Akkor az egykori SZDSZ-t, a jelenlegi ellenzék többségének ideológiai elődpártját finanszírozta ő és az amerikai progresszív társai. A "szadesz" a nyílt társadalom ideológiájának meghonosításán túl azért lett az MSZP koalíciós partnere 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban is, hogy hatékonyan egyengesse a külföldi tőke, illetve Soros üzleti terveinek magyarországi az útját. Ez egyet jelentett a gazdaság kiárusításával.
Emlékezzünk arra, hogy a rendszerváltás után is mindent bevetettek az első, szabadon választott jobboldali kormány megbuktatásáért. A recept szerint társadalmi elégedetlenséget kell szítani a kormány ellen, ezt politikailag be kell "csatornázni"; élére kell állni a tüntetéseknek. Akkor is volt itt minden; az elsöprő liberális, posztkommunista médiabombázástól elkezdve, Magyarország külföldi lejáratásán keresztül, a fasiszta veszéllyel való riogatásig, a Demokratikus Charta megalapításig, illetve a taxisblokád megszervezéséig.
A pedagógusok tüntetéseit elnézve megállapítható, hogy az eszközeik nagyon hasonlóak voltak a mostaniakhoz, akkor viszont elérték, hogy az MDF-kormány megbukjon. A jobboldal társadalmi beágyazottsága a rendszerváltáskor - az azt megelőző kommunista évtizedek miatt - sajnos gyenge volt, a politikai tapasztalat hiánya és a naivság is szerepet játszott az 1994-es választási vereségben. A baloldalnak akkor tehát könnyebb dolga volt, ma már - elsősorban Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzásának és Karácsony Gergely főpolgármesterségének köszönhetően - hiteltelenségük a szavazók döntő többsége számára nyilvánvaló.
Az ellenzékben eltöltött időszak sem változtatott semmit a hozzáállásukon, elutasították a nemzeti minimumhoz való csatlakozás, a kormány támogatását a 2015-ös migrációs hullám, a pandémia idején és most az energiaválság közepette is képtelenek a megegyezésre. Most is nyilvánvalóan külföldi érdekeket szolgálnak, ez is közrejátszik abban, hogy a szavazók nem tekintenek rájuk komolyan vehető politikai erőként. Eközben a jobboldal megerősödött, szervezetrendszere kiépült, kormányzati teljesítménye elismerésre méltó, nyugodtan kijelenthető, hogy válságálló. Nem véletlenül nyerte el 2022 tavaszán ismét a választók támogatását, a hárommilliós bázis kellő hátországot teremt a kormányzáshoz.
AZ AMERIKAI PROGRESSZÍV HÁLÓZAT AZONBAN ÚJRA PRÓBÁLKOZIK. AZ ESZKÖZEIKET MÁR KIISMERTÜK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN, DE NE FELEJTSÜK, ŐK SOHA NEM ADJÁK FEL. EZÉRT MINDIG SZÁRAZON KELL TARTANI A PUSKAPORT.
Szerző: Pindroch Tamás, Az Alapjogokért Központ vezető elemzője
Fotó: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT














