A téma kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányságtól és Bakondi Györgytől, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadójától kért választ a Magyar Nemzet.
Az elmúlt hetekben egyre több videó és egyre több adat kerül nyilvánosságra arról, hogy milyen komoly a migrációs nyomás a déli határon. A baj azonban nem jár egyedül: az illegális migránsok számának megugrása az embercsempészek számának növekedésével járt, és a nemrég nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentések szerint Magyarország déli határain megjelentek a muzulmán terrorszervezetek, az embercsempészetből befolyó pénzek pedig az afganisztáni tálib rezsim titkosszolgálatánál landolnak.
A tálibok egyik különlegesen képzett egységének tagjai is a határ mentén tevékenykednek, a zászlóalj megalapítója nem más, mint Oszama bin Laden, a hírhedt al-Kaida-terrorvezér mentora.
A bűnbandák komoly összegeket tehetnek zsebre: egy-egy átkelésért az embercsempészek akár ezer eurót is elkérhetnek, így naponta euró százezrek, vagy akár milliók is gazdát cserélhetnek. Ezért sem meglepő, hogy a határ menti embercsempész bandák egyre erőszakosabban lépnek fel. Október 27-én például a határ szerbiai oldalán levő Horgos lakói ébredtek lövésekre, a tűzharc pedig órákon át tartott. Az eset három migráns halálával végződött, egy ember megsebesült.
A határt védő magyar rendőrök és határvadászok is beszámoltak már olyan esetről, amikor az embercsempészek rájuk lőttek. A rendőrök ilyen esetben ugyan használhatják fegyverüket, ám csak a legvégső esetben.
Felvetődik a kérdés, hogy az előbb említett esetben miért ne használhatna gumilövedékes fegyvert a hatóság? Ennek is komoly elrettentő ereje van, ugyanakkor messze nem olyan veszélyes a használata, mintha éles fegyverrel adnának le figyelmeztető, vagy éppen célzott lövést.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatja.
Borítókép: Katona a magyar–szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett, a Horgos–Szeged vasútvonal közelében, Röszke térségében (Forrás: MTI Fotó: Mohai Balázs)
