Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A Tisza Párt „nyugati érdekek mentén” sodorná Magyarországot a háborúba + videó
A Harcosok órája műsorban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Czepek Gábor energiaügyi államtitkár válaszoltak a legaktuálisabb kérdésekre. Szó esett a biztonsági helyzetről, a NATO-kapcsolatokról, a Tisza Párt vitatott ügyeiről és a kecskeméti lopásról is. Az energiapolitikai vitákban Czepek Gábor hangsúlyozta: Magyarország számára a legfontosabb az ellátásbiztonság.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján érhető el.
A Harcosok órája című műsor csütörtöki adásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszélt a honvédelem és az energiapolitika aktuális kérdéseiről: Szőlő utcai ügyet „teljes képtelenségnek” nevezte, és szerinte jól látható, hogy titkosszolgálati szál is van az ügyben, melyhez politikai szereplők kapcsolódtak. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország immár több mint három éve az orosz-ukrán háború árnyékában él, mely fokozódó bizonytalanságot okoz. Úgy vélte, a konfliktus eredményeként a nyugati hatalmak „felélesztették az orosz medvét”, miközben Ukrajna egyre inkább külső támogatásra szorul – számolt be róla a Magyar Nemzet.
A NATO és Oroszország közötti diplomáciai helyzettel kapcsolatban kijelentette: hazánk szoros kapcsolatban áll szövetségeseivel, különösen a lengyel és litván erőkkel. Az elmúlt időszak eseményeit ugyanakkor olyan fejleményeknek nevezte, amelyek magukban hordozzák az eszkaláció veszélyét.
A beszélgetés egyik kiemelt témája Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt szakértője volt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifogásolta, hogy a volt vezérkari főnök fegyverrel jelent meg nyilvános rendezvényeken, és visszatekintve hibás döntésnek tartotta egykori kinevezését. Úgy fogalmazott: a magyar politikai kultúrába nem fér bele, ha valaki tömegrendezvényekre fegyverrel megy.
A miniszter beszélt arról is, hogy Ruszin-Szendi Romulusz az utóbbi időben többször olyan háborúval kapcsolatos kijelentéseket tett, melyeket a kormány elutasít. Szerinte a Tisza Párt „nyugati érdekek mentén” sodorná Magyarországot a háborúba. A politikai viták mellett szóba került a Tisza-adó terve is, amelyről a miniszter azt mondta: az jelentős, mintegy 17 milliárd forintos pluszterhet róna a honvédségben dolgozókra.
Fotó: MTI
