Civil kör: Szükségünk van azokra a politikusokra, akik bátrak és nem félnek Istentől segítséget kérni
Mit üzen Szent István ünnepe a nyugati civilizációnak, mire emlékezteti a magyarság a nyugati világot? Mit veszít a jóléti társadalom a megalapozott hit és erős nemzettudat elhagyásával? A politikailag beágyazott liberális mozgalmakkal szemben van-e helye a kereszténységnek a politikában? A stúdióban Ferencz Orsolya űrkutató, Vágvölgyi Gergely újságíró, Máté Áron történész és Osztie Zoltán plébános atya.
Több szempontból is történelmi év az idei, 100 éve volt a trianoni diktátum, 30 éve volt a rendszerváltás és 10 éves a nemzeti kormányzás. Szabó Anett felvetésére, hogy melyek ezeknek az eseményeknek a legfontosabb tanulságai Ferencz Orsolya űrkutató szerint egyértelműen a nemzet megmaradása, hiszen a Krisztusra épített egyház és a nemzet, amelyik ezt a küldetést tovább tudja vinni, az megmarad.
Ha a magyarság történelmét tanulmányozzuk, akkor egy csoda, hogy még itt vagyunk és ezt nagyon pozitív üzenetként kell látni
– tette hozzá.
A kereszténység mérhetetlen többlete, valamint a liberális ideológia és elkereszténytelenítés mérhetetlen csődjét látja Osztie Zoltán plébános atya. Szerinte minden eretnekséggel úgy volt, hogy először csak picit hajolt el, majd abszurditásba fulladt.
A gonoszság természetrajza szerint, ha végigjárja a maga útját, akkor abszurddá válik és mára abszurddá vált
– közölte a katolikus pap.
Máthé Áron történész szerint az elmúlt száz év legnagyobb tanulsága, hogy el kell hagyni a másokhoz képesti lekicsinylést és valahol itt kell felállni 1918 őszéből.
Vágvölgyi Gergely újságíró meglátása szerint talán el lehet mondai, hogy az elmúlt 100 év a most, vagy soha évszázada volt, hiszen mindig, újra és újra erőt kellett vennie generációknak és önfeláldozásba kellett átmennie és sokan voltak olyanok, akik akár az életület is feláldozták a nemzet oltárán.
Eljönnek az új harcok, melyek sokkal alattomosabban néznek ránk, mert nem olyan egyértelmű, hogy ki kivel van, nem olyan egyértelmű, hogy mi a jó és mi a rossz, báránybőrbe bújik a farkas, talán a világtörténelemben a legjobban, de a szikára épített ház most is erősen kell, hogy álljon, csak ne felejtsük el ezt a sziklát
– fogalmazott a vasárnap.hu főszerkesztője.
Szabó Anett kérdésére, hogy mit üzen Szent István 2020-ban a nyugati civilizációnak, Osztie Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy királyok beiktatásának nem elsősorban a koronázás volt a leglényegesebb pontja, hanem a felkenés, ami azt jelenti, hogy neki Istentől ráruházott felelőssége és küldetése van, ő tartozik elszámolni a népéért, a népe üdvéért tartozik elszámolni az Istennek.
Az ő nyomába lépnek mindazok, akik vezetői a nemzetnek, ezzel a felelősséggel – tette hozzá az atya.
A gondolatsort folytatva Vágvölgyi Gergely arról beszélt, Szent István üzenete kapcsán fontos megjegyezni, hogy
ma is kellenek erős vezetők, ma is kellenek olyan bátor államférfiak, akik nem félnek a hatalmat jól használni és akik nem félnek Istennek elszámolni mindazzal, amit rájuk bízott a nép.
„Ez egy rendkívül fontos tanulság abban az Európában, ami megtagadja önmagát"
– véli az újságíró.
Teljes adás:
HírTV
Továbbiak a témában
Civil kör – Történelmi tárgyalás: Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin + videó
Brüsszelnek fájni fog: A Civil Kör kimondta, hogy Orbán Viktor az igazi európai, nem a háborús uszítók
