Akadnak, akik fizetnek is, hogy kölcsönadhassanak az államnak
Páran még fizetnek is az államnak, hogy kölcsönt adhassanak neki, legalábbis ez látszik a legutóbbi kincstárjegy-aukción negatív hozammal adtak el állampapírokat. Varga Mihály történelminek nevezte a történteket, ám a dolog nem ennyire egyszerű.
Akadnak olyanok, akik még fizetnek is a magyar államnak, hogy hitelezhessenek neki: az Államadósság Kezelő Központ negatív értéktartományban, mínusz 0,02 százalékos hozamon adott el 15 milliárd névértékű diszkont kincstárjegyet a keddi aukcióján – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki „történelmi pillanatnak” nevezte a történteket.
A Napi.hu arra emlékeztet, a 3 hónapos kincstárjegy az idei évet 0,15 százalékos aukciós átlaghozammal kezdte, 2016 elején a hozam 1,13 százalék volt, 2015 elején 1,84 százalék, 2014 elején pedig 2,90 százalék.
Miért érheti meg?
Aki kincstárjegyet vált, az gyakorlatilag „kölcsönadja” az államnak a pénzét, s az értékpapír lejártakor a hozam értékével többet – vagy esetünkben kevesebbet – kap vissza az államtól. Az egyszerű adófizető számára nyilvánvalóan érthetetlen, miért is éri meg valakinek úgy kölcsönadni a pénzét, hogy biztosan bukik az ügyleten. Erre több magyarázat is van.
Egyfelől akadnak olyan üzleti szereplők, akiknek bizonyos mennyiségű pénzt kötelező állampapírban tartani – ilyenek a hazai bankok, amelyeket a jegybank kötelez erre. A pénzintézetek ugyan MNB egynapos betétben is elhelyezhetik az összeget, ám ennek még a háromhavi kincstárjegynél is alacsonyabb a kamata, mínusz 0,05 százalékos – így jobban megéri három hónapra lekötni az összeget.
Másrészt a befektetők és spekulánsok arra is játszhatnak, hogy a hozam tovább esik. A CNBC-nek a BlackRock befektetési vállalat igazgatója arról beszélt, hogy így akár nyereséggel is ki lehet szállni az ügyletekből.
