„Itt az újabb piszkos trükk”

Az Európai Parlament április közepén fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a jövőben nem kell feltüntetni a mézeken, ha génmódosított növényekről gyűjtötték hozzá a méhek a virágport. Mivel a kiváló minőségű hazai mézek mintegy 80 százaléka exportra készül, a magyar méhészek most attól félnek, hogy az uniós döntés miatt az olcsóbb, de nem GMO-mentes külföldi mézkészítmények előnybe kerülhetnek a piacon. „Ugyan minőségileg messze elmaradnak a magyar méz minőségétől, de olcsóságuknál fogva tömegáruként valószínűleg kiszorítanák a boltpolcokról a magyar, jó minőségű mézet” – fogalmazott Túri Ignác, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület törökszentmiklósi szervezetének elnöke.

Brüsszel nem először támadja az idehaza 20 ezer embernek megélhetést nyújtó ágazatot. Legutóbb az akácfák kiirtásával riogatták a méhészeket. „Ez nyilván a GMO-lobbi újabb piszkos trükkje, hiszen felháborító, hogy a lakosokat, a fogyasztókat nem tudjuk tájékoztatni arról, hogy mi van a mézben” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Magyarország elkötelezett a GMO-mentes növénytermesztés mellett, ezért a vidékfejlesztési miniszter szerint a szennyezett mézeket sem fogják beengedni a határon. „Meg fogjuk akadályozni, hogy GMO-s méz kerüljön a magyar piacokra. Magyarország GMO-mentes, ezt a törvényi, alkotmányos előírást minden eszközzel be fogjuk tartatni. Megvan arra a technika, hogy miképpen tudjuk bevizsgálni a mézeket.”

Szakemberek szerint a GMO-mentes méz védelmére egy külön címke lehetne a megoldás. „Ha már nem kell feltüntetni, hogy milyen GMO-s tartalommal bír a méz, akkor talán annak a jogszabályi hátterét vizsgálják, kutatják, hogy ha azt feltüntetnénk a magyar termelői mézeken, hogy GMO-mentes területen termelt méz” – szögezte le Molnár Ferenc méhészeti szaktanácsadó.

Magyarországon évente átlagosan 22-25 ezer tonna mézet termelnek, az ágazat árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint.