Elsöprő többséggel szavazták meg a német képviselők, hogy az örmény kisebbség első világháborús törökországi kiirtását ezentúl népirtásnak is lehet nevezni. Mindössze egy képviselő tartózkodott, és egy szavazott nemmel. „Németország és Törökország számtalan módon kapcsolódik egymáshoz. Az, hogy egy-két dologban különbözik a véleményünk, hosszú távon csak megerősíti a kapcsolatunkat” – bizakodott Angela Merkel német kancellár.
A törökök azonban már egy órával a szavazás után haza is hívták a berlini nagykövetüket. „Ez a török–német kapcsolatok töréspróbája, de igazából ez nem a mi problémánk, 3 és fél millió török származású német szavazó van, a kormánynak velük is számolni kell. A német kormány nyilván azért állt most elő ilyesmivel, hogy a belpolitikai gondokról elterelje a figyelmet” – mondta Binali Yildrim török kormányfő.
A tömeggyilkosságok tényét Törökország se tagadja, és emlékezni se tilos rá, a tavalyi misén az azóta leváltott Ahmet Davutoglu miniszterelnök is jelen volt. Népirtásnak viszont tilos nevezni, mert a hivatalos ankarai álláspont nem szisztematikus, fentről irányított gyilkosságokról volt szó.
A hadsereg tömeges vízbefojtások, méreginjekciók és élve elégetések mellett sokszor élelem és víz nélkül vezényelte ki az örményeket a sivatagba, aztán magukra hagyták őket. A történelem értelmezése a törököket is megosztja. „Nem kellene ebből nacionalista ügyet csinálni. Ez egy történelemtudományi kérdés, bár én elfogadom, hogy népirtás történt” – mondta egy isztambuli férfi.
„Ha megnézzük, Hitler mit csinált Németországban, az volt a népirtás. Ami Törökországban történt, az meg se közelítette ezt, köze se volt népirtáshoz” – hangzott egy másik vélemény, egy másik isztambuli lakos szájából.
A világon eddig 29 ország mondta ki, hogy népirtás történt, köztük 15 uniós tagállam és a Vatikán. Magyarországnak hivatalosan nincs álláspontja az ügyben.
