Összecsaptak az uniós csúcsjelöltek
Gazdasági válság, munkanélküliség, európai értékek, szolidaritás és az orosz–ukrán konfliktus – ezek voltak a fő témái annak a vitának, amely a nagy európai pártcsaládok vezetői között folyt Brüsszelben. Elvileg ötük közül kerül majd ki az Európai Bizottság új elnöke, reális esélye azonban csak a néppárti és a szocialista jelöltnek van. Május 25-én először az európai választók döntik el, ki lesz a testület elnöke.
Öt pártcsalád csúcsjelöltje csapott össze nyilvános vitán az Európai Parlament brüsszeli épületében. Több téma terítékre került, de a legtöbb szó a gazdaságról esett. Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt listavezetője szerint az embereket kell képviselni a bankokkal szemben.
„Megmentettük a bankokat, de nem a bankárok kedvéért, engem nem ők érdekelnek, mi a betéteseket és a kis- és középvállalkozásokat próbáltuk megvédeni, akiknek szükségük volt arra, hogy hitelekhez juthassanak. Azért tettük mindezt, mert a reálgazdaság összeomlott volna, ha a pénzügyi szektor összeomlik. Nem fogadom azt el, hogy csak megszorító intézkedéseket hoztunk, ez nem igaz. A válság elején, 2008–2009-ben 70-80 millió eurót szántunk arra, hogy megvédjük az ingatag gazdaságunkat” – fogalmazott az Európai Néppárt listavezetője.
Az Európai Baloldal jelöltje, aki az európai válságot legjobban megsínylő Görögországból érkezett, azt hangoztatta, hogy a gazdasági reformprogramok csúfos kudarcot vallottak hazájában.
„Annyit szeretnék mondani azoknak, akik ezt a programot támogatták, hogy ami Görögországban történt, az nem egy sikertörténet, amit máshol meg kellene ismételni, csakúgy mint ahogyan az egész görög tragédia sem az. Szeretnénk mindenkihez szólni, amikor azt mondom, hogy támogassa a baloldali pártokat, hogy véget vethessünk a katasztrofális megszorító programoknak, hogy visszanyerjük a demokráciát és visszatérhessünk a szolidaritás, a demokrácia és a társadalmi kohézió útjára, amelyek Európa alapelvei” – jelentette ki Alexis Ciprasz.
A liberálisok első embere, Guy Verhofstadt viszont több hatalmat adna Brüsszelnek, az európai egyesült államok eszméje mellett érvelt. „Jelen pillanatban a legnagyobb baj a bizottságban a vezetés hiánya és a nemzetállamoktól való függés, leginkább Berlintől és Párizstól. A bizottság vezetője először Párizsba és Berlinbe, nem inkább fordítva, Berlinbe és Párizsba telefonál, mielőtt cselekedne. Számomra ez a legfőbb probléma ma, hogy olyan vezetésünk van, aki nem vezet."
Martin Schulz, a szocialisták európai bizottsági elnökjelöltje szolidárisabb, az emberekkel többet foglalkozó Európát szeretne. „Az állampolgárok 96 százaléka 1-2 ezer euróból él havonta, és meg vannak róla győződve, hogy akik a milliókról és trilliókról beszélnek, azok nem törődnek az ő boldogulásukkal és a gyerekeik jövőjével. Amit elveszítettünk, az az Európai Unió legnagyobb vagyona, a bizalom. Vissza akarom szerezni az állampolgárok bizalmát azzal, hogy azt mondom, hogy harcolunk az ő szegénységük, az ő szenvedésük ellen, hogy küzdünk a gyermekeik jövőjéért, és ezzel fogjuk Európát újra pályára állítani” – szögezte le Martin Schulz.
A zöldek jelöltje is a munkalehetőségek fontosságát hangoztatta, de a klímavédelem területén is előbbre lépne. „Én azt tudom ajánlani önöknek, európai állampolgároknak, illetve mindenkinek, aki Európában él, hogy én egy olyan Európát akarok, ami eredményeket mutat fel a munkalehetőségek, a szociális védelem és a klímaváltozás elleni küzdelem területén. Élesszük újjá az európai álmot, hogy mi törődünk mindenkivel. Olyan Európát hozunk létre, mely az európaiaké. Követeljük vissza Európát, tegyük meg ezt nemcsak május 25-én, hanem utána is” – nyomatékosított Ska Keller.
A vita egy szimbolikus, közös állásfoglalással zárult. A jelöltek mindenkit arra kértek, hogy támogassák a Nigériában elrabolt 300 diáklány kiszabadítását célzó nemzetközi kampányt.
