
Sencsenben Hszi és Putyin aratott, Trumpnak be kellett érnie gesztusokkal
Nagy várakozás övezte a Sencsenben tartott csúcstalálkozót, ahol először ült asztalhoz a kínai, az orosz és az amerikai elnök. A másfél órás találkozó után a szakértők szerint egyértelmű, hogy Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin számára volt kedvezőbb a találkozó, míg Donald Trumpnak be kellett érnie gesztusokkal.
Napjainkra egyértelművé vált, hogy a korábbi kétosztatú világrend már megdőlt. Kína az elmúlt évtizedekben sikeresen lépett elő mint új vezető hatalom, ez azonban komplikált helyzetet teremtett. Sencsenben először ült asztalhoz Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök, az azonban látszott, hogy kinek is kedvezett a történelmi csúcs – írja a Világmonitor.

Ahogy arról a Hír TV is beszámolt, a csúcstalálkozót nagy várakozások övezték, hiszen a világ három vezető hatalma először ült egy asztalhoz, a szakértők egy része pedig már a híres jaltai konferenciát emlegette.
A várakozásokhoz képest azonban meglehetősen csöndesen telt a másfél órás találkozó. A Világmonitor a levonható tanulságok tekintetében megkereste Demkó Attila, biztonságpolitikai elemzőt, aki szerint egyértelmű, hogy a kínai és az orosz elnöknek kedvezett inkább a csúcs, Donald Trumpnak pedig be kellett érnie gesztusokkal.
A találkozó elsősorban Hszi Csin-pingnek és Kínának hozott diplomáciai befolyást, diplomáciai presztízst, illetve Vlagyimir Putyinnak. Tehát ők a nyertesek. Donald Trump igazából néhány szép gesztuson túl nem sokat nyert, Hszi Csin-ping elé ment a repülőtéren, többet kapott, mint Putyin a kínaiaktól szimbólumokban, de valójában az Egyesült Államok agendáját, például a nukleáris fegyverek korlátozását, amivel kapcsolatban Kínával is meg kéne állapodni, ezt nem tudta előre vinni
– fogalmazott Demkó a lap számára.
A szakértő szerint valóban érezhető volt a várakozás a találkozó előtt, azonban jelenleg nehéz lenne eredményekről beszámolni, hiszen a legnagyobb kérdések egyikében sem tudtak a felek előrelépést felmutatni. Ide tartozik természetesen az orosz–ukrán háború kérdése, de Tajvan kérdése is. Természetesen Irán kapcsán sem sikerült előrelépést elérni, ami főként az Egyesült Államok számára lenne elengedhetetlen. Az iszlám ország ugyanis mind Oroszországra mind pedig Kínára erősen támaszkodik, mind gazdasági, mind pedig geopolitikai értelemben.
Azt ugyanakkor az orosz elnök, Valagyimir Putyin jelezte, hogy a maga részéről szeretné ha a három oldalú egyeztetések továbbra is folytatódnának.














