Repülőgép-különlegességek a Petőfi Csarnokban
Az utolsó magyar király repülője, de a repülési világcsúcsot megdöntő gép is látható azon a kiállításon, amely pénteken nyílt a Petőfi Csarnokban. A tárlaton szétszerelt turbinákat, űrruhákat is meg lehet nézni, és be lehet bújni a Szojuz űrhajó parancsnoki kabinjába is. A tárlat őszig látogatható.
Mátrafüred és Sárhegy fölött repült Tóth Vajk János a Góbé vitorlázórepülő szimulátorával. A gépet a Rubik-kocka feltalálójának édesapja, idősebb Rubik Ernő tervezte. A szimulátor volt a gyerekek kedvence, annyira élethű, hogy néha féltek benne.
Más gyerekek az űrben jártak, a Szojuz parancsnoki kabinjában. A 2,5 méter átmérőjű és 2,3 méter hosszú szerkezetben tartózkodott a legénység a Föld körüli pályára álláskor, a Nemzetközi Űrállomásra való dokkoláskor és a leszálláskor is.
A Közlekedési Múzeum ötvennél több eredeti repülőgépet, repülőgépmotort és hajtóművet állított ki. Az egyik gép a világ legelső, teljesen fém építésű repülőjének, a Junkers F–13-asnak az egyik megmaradt példánya. Ez volt az első utasszállító: a kétfős legénységen kívül hat utast vitt – utolsó utasa IV. Károly magyar király volt, aki második hazatérési kísérletekor használta. Akkor még szinte teljesen újnak számított ez a repülő. 1921-ben repült utoljára.
De kiállították azt az első világháborús repülőgépet is, amellyel magassági világrekordot döntött meg Bier Henrik főhadnagy: 1914-ben Bécs mellett 6170 méter magasba emelkedett vele.
